A könyvvizsgáló szerepe a pályázati projektekben

Szerző: Váci Tímea
Dátum: 2012. április 25.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek fontos forrásai az uniós és hazai költségvetési támogatások. A pályázóknak nemcsak azzal kell szembesülniük, hogy a pályázható források köre és elszámolási szabályai folyamatosan változnak, hanem a projektek előkészítése és megvalósítása során is számos finanszírozási és adminisztratív feladatot kell megoldaniuk. A Számviteli Tanácsadóban megjelent cikk azt mutatja be, hogy egy könyvvizsgáló végzettséggel rendelkező szakértő a pályázati rendszer mely pontjain tud bekapcsolódni a megvalósítás folyamatába.


Könyvszakértői közreműködés a projektek megvalósításában

A támogatással finanszírozott projekteknek a támogatási szerződésben vállalt feltételrendszernek megfelelően kell megvalósulniuk. Ha a pályázat nem ír elő könyvvizsgálói közreműködést, és a nyertes pályázónál választott könyvvizsgáló sem működik, akkor a projekt pénzügyi és ügyviteli megvalósítása a pályázóra van bízva. Természetesen a pályázó vállalkozás ekkor is dönthet úgy, hogy a projektmegvalósítás folyamatában könyvvizsgáló közreműködését veszi igénybe. Ebben az esetben a könyvvizsgáló mint speciális pénzügyi-gazdasági képzettséggel rendelkező szakértő vesz részt a projektmegvalósításban és nem mint választott könyvvizsgáló.

Könyvvizsgálói közreműködés a projekt szintű ellenőrzésnél

Az uniós támogatások pályázati kiírásai gyakran írják elő teljesítendő pályázati követelményként a független könyvvizsgáló közreműködését a projektek megvalósításában. Az esetek többségében az uniós támogatások ellenőrzése nem minősül könyvvizsgálatnak a hagyományos értelemben, hiszen ilyenkor a könyvvizsgálat elsősorban a forrást biztosító támogató, nem pedig a tulajdonosok és hitelezők érdekében történik.

A projekt szintű ellenőrzésnél a könyvvizsgáló a támogató által meghatározott és kijelölt ellenőrzési feladatokat végzi el, amely kiírónként és támogatásonként változó lehet. A könyvvizsgáló az ellenőrzést ezekben az esetekben a 800. (Speciális szempontok – Speciális keretelvekkel összhangban készített pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatai) vagy a 4400. (Megbízás pénzügyi-számviteli információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására) könyvvizsgálói standardokra támaszkodva végzi el.

Pappné dr. Nagy Ilona cikke teljes terjedelemben a Számviteli Tanácsadó 2012/3. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek:


Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
2019. június 24.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!

A skontó számviteli- és adókezelése
2019. június 17.

A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.