Számviteli politika: a vállalkozás tükre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számviteli politika a gazdálkodó legfőbb számviteli szabályzata, amely a számviteli jogszabályoknak való megfelelés mellett minden gazdálkodó saját adottságait és egyedi körülményeit tükrözi. A számviteli politikát a számviteli törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján kell kialakítani és írásba foglalni, amely során számos, vállalkozásra jellemző döntést meg kell hozni. A Számviteli Tanácsadó 2012/3. számában megjelent cikk útmutatást ad a számviteli politika elkészítéséhez.


Az újonnan alakuló gazdálkodónak a számviteli politikát és az annak részeként elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül kell elkészítenie, ez az az időszak, amikor először a vállalkozás sajátosságaihoz kell igazítani a számviteli törvény felkínálta lehetőségeket. A vállalkozások figyelmét gyakran elkerüli, hogy a számviteli jogszabályok módosítása esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül a számviteli politikán is keresztül kell vezetni.

A számviteli politika elkészítése során meg kell határozni, hogy a számviteli törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül a gazdálkodó melyeket és milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, illetve, hogy az alkalmazott gyakorlatot adott esetben milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika keretében döntést kell hozni a beszámoló formájáról, amely az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől és a foglalkoztatottak létszámától függ, valamint meg kell határozni az üzleti év időtartamát is (2012. január 1-jétől új szabályként szinte bármely vállalkozás választhat a naptári évtől eltérő üzleti évet, amennyiben ezt a működés jellemzői indokolttá teszik).

Meg kell határozni a jelentős összegű, valamint a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba nagyságát, amelyek „háromoszlopos” beszámoló készítését, illetve a beszámoló újbóli közzétételét eredményezhetik.

A gazdálkodónak a számviteli politika keretében sajátos szabályzatokat is el kell készítenie. Az eszközök és a források értékelési szabályzatában célszerű például rendelkezni az eszközök és a kötelezettségek értékelésével kapcsolatos számvitelpolitikai döntésekről, mint például a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályairól, a követelések minősítéséről vagy a készletek nyilvántartásáról.

Sipos Petra írása részletes útmutatást ad a legfontosabb számviteli döntésekről, bemutatva egyúttal a döntési pontoknál választható lehetőségeket is. A cikk teljes terjedelemben a Számviteli Tanácsadó 2012/3. számában olvasható.

A Számviteli Tanácsadó szaklapról és az előfizetési lehetőségekről bővebb információkat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 11.

Középiskolások pénzügyi tudatosságát támogatja a Számlázz.hu

Szakmai partnerként és szponzorként támogatja Magyarország egyik legjelentősebb fintech cége, a Számlázz.hu a Luca Pacioli Középiskolás Versenyt, amelynek célja fiatalok számviteli, pénzügyi és adózási ismereteinek fejlesztése. A megmérettetésben a Kárpát-medencében tanuló magyar középiskolások vehetnek részt, ám nemcsak a versenyzőket, hanem a felkészítő tanárokat és a legtöbb diákot delegáló iskolát is díjazzák.

2024. április 11.

Elhatárolt veszteség felhasználása beolvadásnál

A gyorsan változó gazdasági környezetben gyakoriak a cégstruktúrákat érintő változások, az átalakulások, egyesülések, szétválások, és ennek okán sokszor merülnek fel jogértelmezési kérdések a jogelőd és jogutód társaságok adókötelezettségeit illetően. Jelen cikkünkben a veszteségelhatárolás kérdéskörét vizsgáljuk beolvadás esetén.

2024. április 4.

Késedelmi kamat, késedelmi pótlék

Általában is igaz, ha késedelmesen fizetünk ki valamilyen díjat, akkor annak szankciója van. Nyilván az összeg nagyságától, mulasztás fajtájától is függ, de szankció lehet késedelmi pótlék, adott esetben pl. a szolgáltatás kikapcsolására is sor kerülhet. Abban az esetben, ha adóeljárásban vagy magánszemély, vagy az adóalany késedelmesen teljesíti adófizetési kötelezettségét, akkor késedelmi pótlék terhelheti az adózót.