Közzétett éves beszámoló ismételt közzététele
Melyek azok az esetek mikor a közzétett éves beszámolót ismételten közzé lehet/kell tenni?
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Számviteli Tanácsadóban megjelent cikksorozat tisztázza a halasztott adó fogalmát, szerepét, célját, valamint számítási példákon keresztül bemutatja, hogy bizonyos társasági adóalapot módosító tételek miként eredményeznek halasztott adófizetési kötelezettséget vagy halasztott adókövetelést.
A halaszott adó nem más, mint a jövőbeni társaságiadó-hatások beemelése a pénzügyi, számviteli kimutatásokba. Létezik ez a magyar társasági adózás és a számvitel relációjában is, csak a számviteli törvény alapján nem kezeljük, kizárólag a tárgyévben fizetendő adóban jelenik meg a hatásuk.
A társasági adó törvény alapján a következők a legjellemzőbb adóalapot módosító tételek, amelyek halasztott adót eredményeznek:
Értékcsökkenés
Ha a magyar szabályozást gondoljuk végig, be fogjuk látni, hogy a halasztott adó nálunk is az elszámolási rendszerben van, csak számviteli értelemben nem foglalkozunk vele. Nézzünk erre egy értékcsökkenéssel kapcsolatos példát! Van egy tárgyi eszközünk, amelynek a bekerülési értéke 5.000 eFt, maradványértéke nincs. A számviteli törvény szerint 5 év alatt számoljuk el értékcsökkenésként, a társasági adó törvény szerint legyen 4 év az elszámolhatóság időtartama. A magyar előírások alapján ezt úgy értelmezzük, hogy az adóalapot növeljük 1.000 eFt-tal és csökkentjük 1.250 eFt-tal, azaz a tárgyévben az adóalap-módosításokkal lekezeljük a számviteli törvény és az adótörvény eltérő előírásait. Első évben 250 eFt-tal csökkentjük az adóalapunkat. Ez a kedvező helyzet egészen a 4. év végéig fennáll, amikor is már adótörvény szerinti értékcsökkenés nem lesz, ezzel szemben számviteli értékcsökkenés igen. A számviteli értékcsökkenés adóalapot növel, így adófizetési kötelezettséget jelent. Azaz összességében ma, amikor az eszközt megvásároltuk és az értékcsökkenéséről döntöttünk, tudjuk, hogy az 5. évben emiatt adót kell fizetnünk. A magyar számviteli szabályozás alapján ezt nem kell megjelenítenünk, az IFRS-ben viszont el kell számolni, jelen esetben halasztott adófizetési kötelezettségként.
Céltartalék
Adózási szabályaink szerint a képzett céltartalék adóalapot növel, a feloldott/felhasznált céltartalék pedig adóalapot csökkent; azaz a céltartalék is átmeneti, időben visszaforduló különbséget jelent. Kimondtuk, a jövőben válik levonhatóvá, így halasztott adókövetelést jelent. Példa:
A vállalkozásunk 25.000 eFt összegben mutat ki könyveiben céltartalékot.
A céltartalék számviteli törvény szerinti értéke = 25.000 eFt.
A céltartalék adótörvény szerinti értéke = 0 eFt, hiszen a jövőben válik levonhatóvá.
Vegyük észre, hogy már nem eszközről, hanem kötelezettségről beszélünk, azaz a logika megfordul: ha a kötelezettség számviteli törvény szerinti értéke magasabb az adótörvény szerinti értéknél, akkor halaszott adókövetelés keletkezik.
A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása |
---|
A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja! |
Vevőkövetelések értékvesztése
Az értékvesztés visszafordul: vagy úgy, hogy a követelést az adósunk kifizeti, vagy pedig behajthatatlan követelésként történő elszámolással. Azaz az értékvesztés adóalapot növelő összege a jövőben adóalap-csökkentővé válik, ebből következően halasztott adókövetelést jelent. Példa:
Legyen a vevőkövetelésünk összege 40.000 eFt, a halmozott értékvesztés 12.000 eFt.
Számviteli törvény szerinti érték = 28.000 eFt.
Adótörvény szerinti érték = 40.000 eFt.
Különbség: 12.000 eFt, ez a halasztott adókövetelés alapja.
A halasztott adókötelezettség és adókövetelés elszámolhatósága az IFRS-ben
A halasztott adókötelezettségek elszámolása alapvetően kötelező. A halasztott adókövetelés elszámolását, annak érvényesíthetőségét a standard feltételekhez köti. A halasztott adókövetelés akkor számolható el, ha valószínű, hogy a jövőben a vállalkozás olyan összegű adóköteles eredményt ér el, amellyel szemben érvényesíthető a levonható átmeneti különbség összege, azaz a jövőbeni eredmény fedezi a levonható átmeneti különbség összegét. A „jövőben” kifejezés alatt azt az időtartamot kell érteni, amelynek eredményét a vállalkozás megbízhatóan meg tudja becsülni.
A halasztott adó számviteli kérdéseiről Madarasiné Dr. Szirmai Andrea ír a Számviteli Tanácsadó 2014/12., 2015/01. és 2015/02. számaiban megjelent háromrészes cikksorozatában.
Melyek azok az esetek mikor a közzétett éves beszámolót ismételten közzé lehet/kell tenni?
A követelésekről általában, a követelések értékeléséről és a csődeljárás számviteléről olvashat többek között az Adó-kódex legfrissebb számában.
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!