Adott-kapott támogatások a beszámolóban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azt, hogy az adott támogatás hova tartozik az eredmény-kimutatásban, érdemes alaposan megvizsgálni – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.

A pénzbeli támogatások, juttatások alatt alapvetően a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (adott) támogatásokat, juttatásokat, véglegesen átvett (átadott) pénzeszközöket értjük.

A támogatásokhoz, mint gazdasági eseményhez pénzmozgás kell, ezért általában a pénzügyi rendezéskor lehet csak a számviteli elszámolásokban nyilvántartani azokat (amennyiben a számviteli törvény más szabályt nem fogalmaz meg).

A vissza nem térítendő, pénzbeli támogatások céljukat illetően lehetnek:

• költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott/adott támogatások, juttatások;
• fejlesztési célra kapott/adott támogatások, juttatások;
• egyéb célból (célra) kapott/adott támogatások, juttatások.

A támogatások között olyan eset is lehet, amikor eszközt jutatnak a támogatás keretében.

Azt, hogy az adott támogatás hova tartozik az eredmény-kimutatásban, érdemes alaposan megvizsgálni.

Egyéb bevételek

Egyéb bevételek között kell elszámolni, illetve kimutatni:

• a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföld gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét.
• a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét.

A támogatást, juttatást adónál, nyújtónál az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodónak – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatás, juttatás összegét.

   

Rendkívüli bevételek

A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, illetve kimutatni:

• a visszafizetési kötelezettség nélkül egyéb célra (nem a költségek [ráfordítások] ellentételezésére, nem fejlesztési célra) kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét.
• a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:
• a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét,
• a térítés nélkül átvett eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét, (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik.

Az eszközökhöz kapcsolódó halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a tárgyévben elszámolt értékcsökkenéssel arányos összeg elhatárolását meg kell szüntetni.

A költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódó halasztott bevétel esetében fontos kitétel a törvényben, hogy amennyiben a halasztott bevételként kimutatott összeg jelentős és a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja, a megszüntetést az ellentételezett költségnek, illetve ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is el lehet számolni, nem csak a rendkívüli bevételekkel szemben. Így abban az eredménykategóriában jelenik meg az összeg, ahol a költség vagy ráfordítás található – az eredménykimutatás elemzését könnyebbé teszi ez a rendelkezés.

A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni:

• a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített, általános forgalmi adóval (áfa) növelt összegben,
• a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – természetes személynek átadott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét,
• fejlesztési, illetve egyéb célra (nem a költségek [ráfordítások] ellentételezésére, nem fejlesztési célra) – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét,
• a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében – a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.

Előlegfolyósítás elszámolása

Kapott támogatásoknál sok esetben előfordul előlegfolyósítás. A kapott támogatási előleget mindaddig kötelezettségként kell kimutatni, amíg az előleg véglegessé nem válik. Az elszámolásnak mérlegkészítés időpontjáig kell megtörténnie ahhoz, hogy az előleg az előző évi beszámolóban bevételként megjelenjen.

Tőketartalékba helyezett támogatás

Végezetül a támogatások között van egy speciális támogatásfajta is, a tőketartalékba helyezett támogatás. A tőketartalékba helyezett támogatás alapvető jellemzője, hogy a kapott támogatás tőketartalék javára történő elszámolása valamilyen jogszabályi előíráson alapul. A kapott támogatásról kötött szerződésnek, megállapodásnak egyértelműen tartalmazni kell – a támogatás folyósításakor – a hatályos jogszabálynak a számát, elnevezését, paragrafusát, amelynek az előírásai szerint a támogatást a tőketartalékba kell helyezni. Amennyiben a támogatás folyósításáról kötött szerződés, megállapodás nem tartalmazza az előbbi hivatkozásokat, akkor a támogatást a támogatás célja alapján az egyéb bevételek vagy a rendkívüli bevételek között kell elszámolni.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletágának vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---