Így kell elszámolni a részvényalapú kifizetéseket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem ritka, hogy a vállalkozások saját részvényeket vagy ezekre vonatkozó opciókat juttatnak munkavállalóiknak, esetleg más, velük kapcsolatba kerülő gazdasági szereplőknek.


A nemzetközi számvitelben az IFRS 2 standard szabályozza a részvényalapú kifizetések számviteli kezelését. A magyar számviteli törvény ezzel szemben nem tartalmaz speciális előírásokat ezen ügyletcsoport elszámolására vonatkozóan.

A részvényalapú kifizetések nemzetközi számviteli szabályozása

A részvényalapú kifizetés olyan ügylet, amelynek során a gazdálkodó egység részvényalapú kifizetési megállapodás keretében árukat vagy szolgáltatásokat kap ezen áruk vagy szolgáltatások nyújtójától (beleértve a munkavállalókat is), vagy részvényalapú kifizetési megállapodás keretében köteles kiegyenlíteni az áruk vagy szolgáltatások nyújtójával kötött ügylet ellenértékét, ugyanakkor az árukat vagy szolgáltatásokat a csoporthoz tartozó más gazdálkodó egység kapja meg.

Adóbevallás 2014
Az 2014-es adóbevalláshoz minden információt megtalál itt.

A részvényalapú kifizetések mögött mindig valamilyen részvényalapú kifizetési megállapodás van. Ennek alapján a másik fél jogosult megkapni a gazdálkodó egység tőkeinstrumentumait; vagy pénzeszközt vagy a gazdálkodó egység más eszközét olyan összegben, amely a tőkeinstrumentumok árán (vagy értékén) alapul, fel­téve, hogy a meghatározott megszolgálási feltételek – ha vannak – teljesülnek. Ennek alapján beszélhetünk tőkeinstrumentumban vagy pénzeszközben teljesített részvényalapú kifizetésekről, valamint választási lehetőséget biztosító ügyletekről.

Az IFRS 2 alapelve, hogy a részvényalapú kifizetéseket akkor kell a pénzügyi kimutatásokban megjeleníteni, amikor a gazdálkodó egység a kapott árukat/szolgáltatásokat megszerzi. Az ügylet egyik „lába” tehát a kapott áru vagy szolgáltatás lesz, míg saját tőkeinstrumentummal teljesített ügyletek esetén közvetlenül a saját tőke növekedését, pénzeszközzel kiegyenlített ügyletek esetén kötelezettségnövekedést kell elszámolni, a választási lehetőséget biztosító szerződéseket pedig vagy tőkeinstrumentumként vagy kötelezettségként kell elszámolni.

A tőkeinstrumentummal teljesített szerződések értékének alapképlete egy adott időszakra vonatkozóan: (Juttatásban részesülők becsült száma × instrumentumok száma/fő × egy instrumentum értéke × időtényező) – az előző időszakokban elszámolt érték.

A pénzeszközzel teljesített szerződések a gazdálkodó egység részvényeinek árfolyamától függő áruszállítási vagy szolgáltatásnyújtási szerződések, amelyeket pénzben rendeznek. A megjelenítési szabályok az általánosak: árura vonatkozó ügylet esetén a megjelenítés az átvételkor (teljesítéskor) történik. Szolgáltatások esetén a kapott szolgáltatásokat, illetve ezek ellenértékeként a kötelezettséget akkor kell megjeleníteni, amikor a szolgáltatást nyújtják. Az ilyen ügyletek során kapott árukat és szolgáltatásokat, illetve a felmerült kötelezettséget a kötelezettség valós értékén kell értékelni. 

A részvényalapú kifizetések magyar számviteli szabályozása

A részvényalapú kifizetéseket a számviteli törvény nem szabályozza külön témaként, az ilyen ügyletek elszámolását a törvény egyéb rendelkezéseiből lehet levezetni.

A részvényalapú kifizetések csak abban az esetben jelenhetnek meg a tőke részeként, ha ténylegesen részvénykibocsátás történik, de ebben az esetben is mindenkor a névértékükkel növelik a jegyzett tőke összegét. Amennyiben ez az érték és a külső féltől kapott termék vagy szolgáltatás értéke eltérő, a különbséget a tőketartalékban kell elszámolni. A munkavállalóknak juttatott részvények elszámo­lására – a munkavállalók által meg nem térített értékrész erejéig – a saját tőkén belül kerül sor: névértékük a tőke-, illetve az eredménytartalékot csökkenti és a jegyzett tőkét növeli. Az olyan ügyletek, melyekben csak a részvények értékéhez kötik a kifizetést, gyakorlatilag nem minősülnek részvényalapú kifizetésnek a számviteli törvény rendszerében, azaz nincs hatásuk a kimutatott saját tőkére.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek – jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra

Ízelítő a tematikából:

  • A munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés)
  • Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása)
  • Rendkívüli munkaidő díjazása
  • Munkaszüneti nap és díjazás   

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Jelentős eltérés az IFRS-ek szabályaihoz képest, hogy a részvényalapú kifizetések kapcsán valós értéken tör­ténő értékelésre nincs lehetőség a számviteli törvény keretei között.

Dr. Kovács Dániel Máté, Dr. Mohl Gergely és Dr. Pickarczyk Zoltán cikke áttekintést ad a részvényalapú kifizetések számviteli szabályairól a számviteli törvény, valamint az IFRS-ek szerint, valamint összefoglalja a legfontosabb kapcsolódó adózási rendelkezéseket. A cikk a Számviteli Tanácsadó 2014/04. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 25.

A pénzügyi csaló és változatos módszerei

Pénzügyi informatikai rendszer karbantartására hivatkozva egy férfi egy önkormányzati gazdasági ellátó szervnél csalárd belépést követően 47 millió forintot utaltatott át saját magának. Más esetben egy iskolánál hivatkozitt államháztartási ellenőrzésre. A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség vádat emelt egy büntetett előéletű 34 éves férfival szemben, aki változatos módszerekkel csapott be másokat, és tett szert több tízmillió forintos haszonra – közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn.

2023. szeptember 21.

Üzletrész értékesítésből származó adómentes bevétel szerepe az ÁFA arányosításban, elszámolása a számvitelben

A gazdasági életben számos okból előfordulhat, hogy egy jogi személyiségű társaság értékesíti a tulajdonában álló egy társaság üzletrészének egészét vagy egy részét. Ilyen ok lehet például a nehéz gazdálkodási helyzet, munkaerőproblémák, tulajdonosi vita vagy anyagi érdek. Az alábbiakban azt a kérdéskört járjuk körül, hogy az üzletrész értékesítésből származó bevétel milyen szerepet játszik a levonható ÁFA arányosításában, valamint hogyan történik az elszámolása a számvitelben.