Gyűjtőszámla: tévedések és tudnivalók (I. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gyűjtőszámlát a mai napig vannak, akik összetévesztik az időszakos elszámolású ügyletekről kibocsátott számlával. A két kategória azonban eltérő alkalmazási körhöz kapcsolódik. A helyes bizonylatoláshoz célszerű tisztázni, mi is az a gyűjtőszámla, mikor használjuk, és milyen szabályok vonatkoznak rá.
Időszakos elszámolású ügylet vagy gyűjtőszámla?
Korábbi cikkünkben már volt szó arról, hogy a számlakibocsátás határidejére vonatkozó szabályokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)163. §-a tartalmazza. A gyakorlatban azonban megjelent az igény arra, hogy ne legyen szükséges minden egyes értékesítésről külön-külön számlát kibocsátani.
Erre az Áfa tv. kétféle megoldást is biztosít.
Az egyik esetkörbe azok az esetek tartoznak, amikor a felek úgy döntenek, hogy az egyes teljesítésekről nem kívánnak külön elszámolni, hanem csak időszakonként összevontan, az Áfa tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolású ügylet keretében. Ekkor az érintett időszakban megvalósult értékesítéseket az Áfa tv. egy egységként kezeli, amelynek önálló teljesítési időpontja van. Ez főszabály szerint az érintett időszak utolsó napja, míg bizonyos esetekben a számla (vagy nyugta) kibocsátásának dátuma, más esetekben az a nap, amikor az ellenérték megtérítése esedékes, megint máskor az érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap.
Az Áfa tv. 164. §-ában szabályozott gyűjtőszámla alkalmazása esetében a felek a köztük megvalósuló (rész)teljesítések mindegyikéről önállóan elszámolnak, azonban ezekről összevontan készül számla.
Míg tehát időszakos elszámolásban való megállapodás esetén a felek között az elszámolás és a fizetés történik időszakosan, addig a gyűjtőszámlázásban való megállapodás az elszámolás és a fizetés gyakoriságát nem érinti, csupán a számlázás történik “összegyűjtve”.
Az időszakos elszámolással ellentétben a gyűjtőszámla használata esetén több, az Áfa tv. 55. §-a szerinti teljesítés és/vagy 57. § szerinti részteljesítés történik az adott időszakban, amelyekről a felek el is számolnak, ezért a gyűjtőszámlának nincs, nem is lehet önálló teljesítési időpontja. Ebből következően a gyűjtőszámlán soronként minden egyes (rész)teljesítést a saját teljesítési időpontjával kell szerepeltetni. Más szóval, a gyűjtőszámlán annyi teljesítési időpont lesz, ahány számla helyett történik összevontan a számlázás, míg a számlakibocsátás keltéből csak egy lesz a számlán: az a dátum, amikor a gyűjtőszámla kibocsátására sor kerül.
A gyűjtőszámlára vonatkozó előírások
Időszak
Az Áfa tv.164. §-a értelmében a 163. §-tól eltérően, ha az adóalany
a) a teljesítés napján egyidejűleg vagy
b) az adott naptári hónapban
ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki.
A jogalkotó nem azért szól külön az egy napon és az adott naptári hónapon belül teljesített ügyletek összevont számlázásáról, mert csak napi vagy havi időszakra vonatkozóan engedne gyűjtőszámlázást. A különbségtételnek más oka van: míg az azonos teljesítési napon történt ügyletekről a számla kibocsátója saját döntése alapján is számlázhat összevontan, a nem azonos napon teljesített ügyletekről kizárólag akkor bocsátható ki gyűjtőszámla, ha a felek erről előzetesen megállapodtak. A megállapodás formájára nézve nem tartalmaz előírást a jogszabály, mindazonáltal célszerű írásban rögzíteni azt, mivel egy későbbi ellenőrzés esetén így egyértelműen igazolható, hogy a számlakibocsátó jogszerűen alkalmazta a gyűjtőszámlázást. Az egyértelműség kedvéért javasolt kifejezetten rögzíteni, hogy nem az Áfa tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolásban, hanem gyűjtőszámlázásban állapodtak meg a felek.
Az Áfa tv. meghatározott kivételekkel azt is lehetővé teszi, hogy az adóalany a gyűjtőszámlát az egy naptári hónapot meghaladó, de a rá vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek általa teljesített ügyletekről bocsássa ki. A kivételt a Közösségen belüli adómentes értékesítések és az olyan határon át nyújtott szolgáltatások bizonylatolása jelenti, melyek esetében a fordított adózás keretében az igénybevevő az adófizetésre kötelezett. Ezekről ugyanis az uniós előírások értelmében a számlát legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani. Mivel az egy hónapnál hosszabb időszakról kibocsátott gyűjtőszámla esetén ez a határidő nyilvánvalóan nem lenne betartható, a törvény egy hónapnál hosszabb időszakról kizárólag akkor enged gyűjtőszámlát kibocsátani, ha abban az adóalany adómentes Közösségen belüli értékesítést, valamint olyan határon átnyúló szolgáltatásnyújtást nem tüntet fel, mely után az igénybevevő adóalany az adófizetésre kötelezett.
Közösségen belüli fordított áfás ügyleteket sem tilos azonban gyűjtőszámlával bizonylatolni, csupán a naptári hónapkorlátain nem nyúlhat túl az az időszak, amiről az összevont számlázásban megállapodnak a felek, figyelemmel arra, hogy az ilyen ügyleteket legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig ki kell számlázni.
Említést érdemel, hogy az “egy naptári hónapot meghaladó, de a rá vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó” kitételből következően a havi bevallásra kötelezett adóalanyok sem bocsáthatnak ki egy naptári hónapnál hosszabb, illetve az egyik naptári hónapban kezdődő és a másik naptári hónapban befejeződő időszakra vonatkozóan gyűjtőszámlát.
Gyűjtőszámla – jogszabályi tiltás hiányában – kibocsátható egy hónapnál illetve a kibocsátóra vonatkozó adómegállapítási időszaknál rövidebb időtartam, pl. egy hét, két hét vagy éppen 10 nap teljesítéseiről is, amennyiben a felek így állapodnak meg.
Számlázási határidő
Azonos teljesítési napon történt ügyletek esetén a gyűjtőszámla kibocsátásának határideje a teljesítés napja, de legkésőbb az attól számított észszerű idő.
A nem azonos napon, hanem egy naptári hónapon belül vagy azonos adómegállapítási időszakban teljesített ügyletekről kibocsátott gyűjtőszámla esetén az észszerű időt a naptári hónap illetve az adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani. (Az észszerű időre vonatkozóan ld. korábbi cikkünket.)
Közösségen belüli fordított áfás ügyleteket a fentebb említettek szerint legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig kell kiszámlázni.
Egyéb szabályok
Az Áfa tv. 171. §-a a számla adattartalmára vonatkozóan előírja, hogy gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai – a 169. § j) és m) pontja szerinti csoportosításban – összesítetten szerepeljenek. Ebből következően a gyűjtőszámlában soronként minden egyes (rész)teljesítést – a saját teljesítési időpontjával – külön kell szerepeltetni, ahhoz rendelten feltüntetve az adott ügylet adóalapját és adóösszegét, külön bontva az áfás és az adómentes ügyleteket.
Az Áfa tv. 164. § (5) bekezdése értelmében a gyűjtőszámlára a külön nem szabályozott kérdésekben az Áfa tv. számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
