Időbeli elhatárolások a gyakorlatban (x)

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. április 16.
Címkék:
Rovat:
Cikksorozatot indít az időbeli elhatárolás szabályairól és ezek gyakorlati alkalmazásáról legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó. A szaklapban a transzferárazással kapcsolatos feladatokról, az amortizáció elszámolásáról és a startup adóalap-kedvezményről is olvashat.

A gazdálkodó szervezeteknél az üzleti év során számos olyan gazdasági esemény következik be, amelyek hatásai nem csak az adott üzleti évet érintik. Ezeknél az ügyleteknél minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az eredményre gyakorolt hatást mely üzleti évben, illetve években kell figyelembe venni. Ennek eldöntéséhez nyújt segítséget a számviteli törvény által megfogalmazott időbeli elhatárolás elve, valamint az ehhez kapcsolódó tételes törvényi szabályozás. A szaklap Időbeli elhatárolások a gyakorlatban című, most induló cikksorozata az időbeli elhatárolás szabályait és ezek gyakorlati alkalmazását foglalja össze; az első részében az időbeli elhatárolások általános szabályai, a bevételek, valamint a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásai kerülnek ismertetésre.

A kapcsolt vállalkozások esetében a könyvvizsgálat egyik fontos területe kell, hogy legyen a transzferár-szabályok helyes alkalmazása, a transzferár-nyilvántartások megléte. A helytelen jogalkalmazásból eredő hibák, hiányosságok, bírságok eszköz-forrásra gyakorolt hatása jelentős lehet, fontos tehát az audit során a megfelelő könyvvizsgálati eljárásokat elvégezni e tekintetben is. A 2018-as adóévtől alkalmazandó új szabályrendszer pedig új kihívás elé állíthatja a már gyakorlott könyvvizsgálót is. A transzferár-nyilvántartások ellenőrzése a könyvvizsgálat során igen fontos, a vállalkozás részéről a kapcsolt cégstruktúra összeállítása sokrétű, nagy szakértelmet igénylő feladat. Ebben segít a szaklap most induló, Transzferárról könyvvizsgálói szemmel című sorozata.

A vállalkozások gazdasági gyakorlatában az értékcsökkenéssel kapcsolatos elszámolási feladatok rutinműveletnek minősülnek, azonban sok esetben a gyakorlatban előforduló módozatok, melyek az elszámolásokra vagy értékmegállapításokra hatnak, gondolkodóba ejthetik a gyakorló szakembert. Az Amortizációs kérdések a vállalkozások gyakorlatában című cikkben a szerző pár tipikus esetet dolgoz fel, a gyakorlati megoldásokat előtérbe helyezve.

Az innovatív, új üzleti modellel, esetleg termékkel a piacra lépő kezdő vállalkozások legtöbbször már a kezdeti időszaktól forráshiánnyal küzdenek. Erre sokszor egy befektető által hozott tőke a legjobb megoldás. Ennek a befektetésnek az elősegítésére a befektető adóalap-kedvezményt vehet igénybe. A Startup adóalap-kedvezmény a társasági adóban című írásban erről olvashatnak.

A Számviteli tanácsadó legfrissebb, 2019/3. számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek:


A behajthatatlan követelés a társasági adóban
2019. augusztus 7.

A vállalkozások üzletmenetük során szembesülhetnek azzal, hogy egy másik adózóval szemben fennálló, elismert, lejárt követelésüket nem tudják érvényesíteni, mert az érintett fél nem fizet, és esetlegesen nem is elérhető. Szintén előfordul, hogy egy társaság utólag értesül arról, hogy egy korábbi partnerét – akivel szemben fennálló követelése még a könyveiben szerepel – törölték a cégnyilvántartásból, kényszertörlési, csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően. A gazdálkodókban felmerül ilyenkor a kérdés: az érintett követelés tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel behajthatatlan követelésnek. Az Adó szaklap írása a behajthatatlan követelés számviteli és társaságiadó-vonatkozásait járja körbe.

A pénzügyi lízing számviteli problémái
2019. augusztus 6.

A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos…

Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.