Leltár, leltárhiány és az áfa


Nem minden leltárhiány von maga után áfafizetési kötelezettséget. Bemutatjuk a szabályozást.

Releváns jogszabályok:

2000. évi C. törvény a számvitelről

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A társaságoknál leltározási kötelezettségük során leltárhiányra, vagy egyéb hiányosságra is fény derülhet. A leltározás az a tevékenység, mely során megállapításra kerülnek a vállalkozás tulajdonában lévő vagyonelemek, eszközök. A leltározással feltárhatók az elfekvő készletek, valamint egyéb készleteltérések, melyek a különféle nyilvántartásokban nem kerültek rögzítésre (például lopásból, hanyag eszközkezelésből stb.), illetve megállapítható, hogy van-e eltérés a ténylegesen meglévő, és a könyv szerinti készletérték, és mennyiség között. A nyilvántartás szerinti mennyiség és a tényleges, leltározott mennyiség közötti különbség, előjelétől függően hiány vagy többlet lehet. Leltártöbbletről akkor beszélünk, ha a tényleges készletérték nagyobb, mint a könyv szerinti érték. A leltárhiány pedig nem más, mint a kezelésre szabályszerűen átadott, illetőleg átvett leltári készletben – tehát anyagban vagy áruban – ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezelés…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

Céltartalék: az óvatosság elvének érvényesülése

Releváns jogszabályok:

2000. évi C. törvény a számvitelről

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A társaságoknál leltározási kötelezettségük során leltárhiányra, vagy egyéb hiányosságra is fény derülhet. A leltározás az a tevékenység, mely során megállapításra kerülnek a vállalkozás tulajdonában lévő vagyonelemek, eszközök. A leltározással feltárhatók az elfekvő készletek, valamint egyéb készleteltérések, melyek a különféle nyilvántartásokban nem kerültek rögzítésre (például lopásból, hanyag eszközkezelésből stb.), illetve megállapítható, hogy van-e eltérés a ténylegesen meglévő, és a könyv szerinti készletérték, és mennyiség között. A nyilvántartás szerinti mennyiség és a tényleges, leltározott mennyiség közötti különbség, előjelétől függően hiány vagy többlet lehet. Leltártöbbletről akkor beszélünk, ha a tényleges készletérték nagyobb, mint a könyv szerinti érték. A leltárhiány pedig nem más, mint a kezelésre szabályszerűen átadott, illetőleg átvett leltári készletben – tehát anyagban vagy áruban – ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezelés…

2024. február 12.

Meghatalmazotti számlakibocsátás, önszámlázás (VII. rész)

Releváns jogszabályok:

2000. évi C. törvény a számvitelről

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A társaságoknál leltározási kötelezettségük során leltárhiányra, vagy egyéb hiányosságra is fény derülhet. A leltározás az a tevékenység, mely során megállapításra kerülnek a vállalkozás tulajdonában lévő vagyonelemek, eszközök. A leltározással feltárhatók az elfekvő készletek, valamint egyéb készleteltérések, melyek a különféle nyilvántartásokban nem kerültek rögzítésre (például lopásból, hanyag eszközkezelésből stb.), illetve megállapítható, hogy van-e eltérés a ténylegesen meglévő, és a könyv szerinti készletérték, és mennyiség között. A nyilvántartás szerinti mennyiség és a tényleges, leltározott mennyiség közötti különbség, előjelétől függően hiány vagy többlet lehet. Leltártöbbletről akkor beszélünk, ha a tényleges készletérték nagyobb, mint a könyv szerinti érték. A leltárhiány pedig nem más, mint a kezelésre szabályszerűen átadott, illetőleg átvett leltári készletben – tehát anyagban vagy áruban – ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezelés…