Meghatalmazotti számlakibocsátás, önszámlázás (VII. rész)


A cikksorozat befejező részében néhány speciális esetkörről lesz szó.

Releváns jogszabályok:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról

A sorozat korábbi részeit itt találja.

Meghatalmazotti számlakibocsátás visszáru esetén 

Visszáruzáshoz kapcsolódó meghatalmazotti számlázás esetén különbséget kell tennünk aszerint, hogy a termék az eredeti szerződés meghiúsulása kapcsán kerül-e vissza az eladóhoz vagy visszavásárlási konstrukció keretében.

A visszáru tekintetében az adóhatóság hivatalos álláspontja a visszáru áfa-rendszerbeli megítéléséről szóló 2007/76. Adózási kérdésben jelenik meg.

E szerint a köznyelvben a visszáru kifejezést általában két esetre alkalmazzák:

  1. abban az esetben, amikor hibás teljesítés vagy más ok miatt az eredeti szerződés részben vagy egészben meghiúsul és ennek következményeként a termékek egy része vagy egésze visszakerül az eladóhoz;
  2. egy visszavásárlási jogra épülő értékesítési konstrukció esetében, amelynél az eredeti vevő jogosult a szerződésben meghatározott időn belül arra, hogy a megvásárolt terméket visszaküldhesse, és a teljes vételárat visszatérítik számára (ekkor tehát az eredeti szerződés nem hiúsult meg).

Szerződés meghiúsulása miatt visszaküldött termék

Szerződés meghiúsulása miatt visszaküldött termék esetén az eredeti számlát korrigálni (teljes meghiúsulás esetén érvényteleníteni) kell, és az áfa alapja utólag csökken a szerződés módosulása, megszűnése miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével.

A szerződés részbeni vagy egészbeni meghiúsulásához kapcsolódó korrekciót az eladónak kell számláznia, jóváíró számla kibocsátásával. A gyakorlatban a vevő jellemzően akkor kívánja saját maga elvégezni a bizonylatolást, ha az eredeti értékesítésről is önszámlázás keretében került sor a számla kibocsátására, bár elvi szinten annak sincs akadálya, hogy az alapszámlát a termékértékesítő állítsa ki, és kizárólag a korrekciós számla kibocsátását végezze a vevő. Bármelyik esetben igaz, hogy a vevő a visszáruról önszámlázás keretében bizonylatol, vagyis az eladó nevében állít ki számlát, mégpedig jóváíró számlát.

Visszavásárlási konstrukció

Amennyiben a termék visszavételére nem az ügylet meghiúsulása miatt (pl. minőségi hiba, meghibásodás következtében) került sor, hanem visszavásárlási konstrukció keretében, akkor a birtok és a tulajdonjog kétszer száll át: először, amikor az eredeti vevő megveszi az árut, másodszor, amikor az eredeti eladó visszavásárolja azt. Tartalmilag tehát két különböző ügylet valósul meg, még akkor is, ha a visszavásárlási opciót az eladó az eredeti szerződésben biztosítja a vevő részére.

Míg a nem szerződésszerű teljesítés miatti vagy teljesítés befejezés előtti elállás vagy felbontás nem valósít meg az Áfa tv. szerinti termékértékesítést, visszavásárlási konstrukció esetén más a helyzet. Ilyenkor jogilag az eredeti szerződés teljesedésbe ment, és amikor később az eredeti szerződésben foglalt lehetőséggel élve, az eredeti vevő nyilatkozik arról, hogy az árut vissza akarja adni, nem az első szerződés felbontásáról van szó, hanem új szerződés létrejöttéről.

Mivel a terméket kétszer adják át és a rendelkezési jog átruházására is kétszer kerül sor, két önálló, az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítésről beszélhetünk. Ebből következően két értékesítési számlát is kell kiállítani: először az eladó által a vevő felé történő értékesítésről, másodszor pedig az eredeti vevő mint eladó által az eredeti eladó mint vevő felé történő értékesítésről.

A visszavásárlási konstrukcióban tehát a termék „visszaadásakor” az eredeti vevő jelenik meg (új) eladóként, neki kell számláznia termékértékesítést az eredeti eladó mint (új) vevő felé. Az eredeti eladó, aki ebben a fázisban vevőként jelenik meg, átvállalhatja tőle a bizonylatolást, ekkor azonban nem a saját nevében állít ki egy – negatív előjelű – jóváíró számlát, hanem az eredeti vevő mint eladó nevében egy – pozitív előjelű – értékesítési számlát.

A meghatalmazotti számlakibocsátás elhatárolása egyéb konstrukcióktól

Számlázásban való közreműködés

A gyakorlatban előfordul olyan eset is, amikor a számlakibocsátásra kötelezett és partnere megállapodása alapján nem a partner bocsátja ki a számlát a kötelezett nevében, hanem a kötelezett rendszeréből történik a számlakibocsátás, és csupán a technikai kivitelezésben működik közre a partner egy vagy több dolgozója.

Erre az esetre nem vonatkoznak a meghatalmazotti számlázás szabályai, mivel a megbízott nem a kötelezett helyetti számlázásra vállal kötelezettséget, hanem arra, hogy a kijelölt személy(ek) részére lehetővé teszi a megbízó számlázási folyamatában való közreműködést.

A hibás bizonylatolás jogkövetkezményei a bizonylatolásra kötelezett adóalanyt terhelik, a közreműködőnek nincs egyetemleges felelőssége. 

Nyugtakibocsátás meghatalmazott útján

A gazdasági életben nemcsak a számlakibocsátás, hanem a nyugtaadás esetén is felmerülhet az igény arra, hogy az adóalany megbízása alapján, őt képviselve más végezze a bizonylatolást. Ez lehet például a helyzet, ha egy üzletben az eladó megbetegszik, és átmenetileg egy a céggel munkaviszonyban nem álló egyéni vállalkozóval oldják meg a helyettesítését.

A nyugtaadási kötelezettség átvállalására nézve az adójogszabályok nem tartalmaznak rendelkezést. Tiltó szabály hiányában az adóalanyoknak lehetősége van arra, hogy meghatalmazzanak egy másik gazdasági szereplőt a nyugtaadási kötelezettség meghatalmazó nevében történő teljesítésére.

Minthogy azonban az Áfa tv. 160-162. §-ai kizárólag a meghatalmazott általi számlakibocsátásra vonatkoznak, nyugtakibocsátásra nem, e körben nincs egyetemleges felelősség, a hibás bizonylatolás jogkövetkezményei minden esetben a bizonylatolásra eredetileg kötelezett adóalanyt terhelik, az adóhatóságnak akkor sincs lehetősége a meghatalmazottat bírságolni, ha a felek megállapodása alapján őt terheli a felelősség a mulasztásért. A meghatalmazó az esetleges szankciók miatt felmerült kárát polgári jogi úton érvényesítheti a meghatalmazottal szemben. 


Kapcsolódó cikkek

2024. február 5.

Meghatalmazotti számlakibocsátás, önszámlázás (VI. rész)

A meghatalmazotti számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásnál speciális szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor az ügylet külföldön teljesül, illetve amikor az értékesítő vagy a meghatalmazott külföldi adóalany.