November 10-e a számvitel és a könyvelők világnapja

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2019. november 12.
Címkék: , ,
Rovat:
525 évvel ezelőtt, 1494. november 10-én jelent meg Velencében Luca Pacioli forradalmi műve, a ‘Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita’, magyarul ‘Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása’. A 615 oldalas könyv matematikatörténeti szempontból is kiemelkedő, de legalább ennyire fontos, hogy egy bőséges fejezetben ismertette a szerző a kettős könyvvitel rendszerét. Ez az átlátható rendszer jelentősen hozzájárult a kereskedelem és az ipar fejlődéséhez.

Minden a könyvedbe bevezetett tétel kettős legyen, ugyanis ha valakit hiteleződdé tettél, akkor valaki mást adósoddá kell tenned.(Részlet Pacioli Summájából)

A könyvelés régi tudomány. Már az ókori kelet uralkodói is számba vétették vagyonukat, később a jövedelmeiket is. Ezt papiruszmaradványok, ékírásos agyagtáblák is bizonyítják. részletesebb elszámolásokra nemigen volt igény, mert bonyolultabb gazdasági műveletek (hitelfelvétel, kamat, kamatos kamat) csak elvétve fordultak elő, a kamatfizetést pedig gyakran tiltották a vallási előírások is.

A Római Birodalomban már változott a helyzet, kiterjedtebbek voltak a gazdasági tevékenységek, megjelent a banki tevékenység kezdetlegesebb formája, a császárok gyakran hitelekből finanszírozták építkezéseiket, háborúikat. Az óriási birodalomban elengedhetetlen volt megfelelő nyilvántartások vezetése és kialakítása, illetve az ezt művelő hivatalnokállomány képzése és foglalkoztatása. Erről a Római Birodalomról szóló sorozatunkban több alkalommal is szóltunk. (A sorozat záró részében megadtuk az összes rész címét és linkjét.

A könyvelés szükségessége, középkori feltámadása a reneszánsz idejére tehető. Az Észak-Európában és a Balti-térségben működő Hanza-szövetség, az itáliai városállamok – Velence, Genova, Pisa, Firenze stb. – bekapcsolódása a földközi-tengeri kereskedelembe megnövelte az igényt az átlátható, értékelhető nyilvántartások iránt. Ebben jelentős szerepe lehetett a pisai Fibonaccinak is, lévén, hogy a XIII. századtól az ő közvetítésével terjedt el Európában is az arab számrendszer, illetve valószínűsíthetően hozzá köthető a keleten alkalmazott könyvelési rendszerek európai megjelenése is.

Pacioli legismertebb ábrázolása egy korabeli festményen

A kettős könyvvitel megjelenése

A városállamok kereskedelmi tevékenységének bővülésével az egyszerű analitikus nyilvántartások már kevésnek bizonyultak, azok alapján már nehéz volt egy társaság vagy város tényleges vagyoni helyzetét, likviditását, hitelállományát, kötelezettségeit felmérni, és azok alapján racionális gazdasági döntéseket hozni. Megjelent az igény egy olyan könyvelési rendszer iránt, amely áttekinthető információkat tud nyújtani, illetve maga a nyilvántartás tartalmaz ellenőrzési, egyezőségi szabályokat is. Ez a ma jól ismert kettős könyvelést jelenti.

A legkorábbi bizonyítható példát a hiánytalan kettős könyvvitelre Genovában, 1340-ből lehet találni. Fennmaradtak főkönyvek, melyek az államvezetés bevételeit és kiadásait tartalmazzák. Külön szerepelnek a könyvekben az adó kintlévőségek, a kölcsönök és a bírságok, mindez egyértelműen rámutat a kettős könyvvitel alkalmazására.

Ugyancsak 1340-ben Lübeckben (a Hanza-szövetség központi városában) – genovai, velencei és firenzei minta alapján – a kettős kontírozást egy mérlegszerű táblázatos áttekintéssel együtt vezették be.

A könyvelési tudás szép lassan az akkori egyetemes tudomány része lett, többen írtak róla kisebb értekezéseket, illetve fejlesztették is az ezzel kapcsolatos elképzeléseket. Mindez még a könyvnyomtatás feltalálása előtt történt, így természetesen csak kéziratokban terjedhetett az ismeretanyag.

Gutenberg a XV. század közepén kifejlesztette/feltalálta a könyvnyomtatást. Ez új lehetőségeket jelentett az ismeretek terjesztésére.

Pacioli élete

Luca Pacioli 1445-ben született a toszkánai Borgo San Sepolcro (mai írásmóddal: Sansepolcro) nevű kisvárosban, a szülőhelye után nevezték Luca di Borgo-nak is (ahogyan Leonardo da Vinci is viselte szülőhelyének, Vincinek a nevét). Pacioli nevét sokféleképpen írták és írják, maga Pacioli is több névváltozatát használta a könyveiben. A Pacioli egyébként azt jelenti, hogy ’jámbor’. A cikkben következetesen a Pacioli névváltozatot alkalmazzuk. A születési dátumban van némi bizonytalanság, különböző források 1445 és 1448 közé teszik az eseményt.

Már gyermekkorában feltűnt éles elméje, matematika iránti érzékenysége. Barátságot kötött a szintén Borgo San Sepolcroban született Piero della Francescával (~1420-1492), aki egyszerre volt a kora reneszánsz festészet mestere, matematikus és művészetelméleti író is. A perspektívára vonatkozó ismereteket tőle tanulta Pacioli, hogy aztán Leonardót meg ő tanítsa később ezekre.

Pacioli 1464-től házitanító Velencében egy kereskedőcsaládnál. Minden bizonnyal besegített a könyvelési teendőkbe is. A házitanítói tevékenysége 1470-ben a családfő halála után véget ér, de a tanítási tevékenységgel nem hagy fel, kisebb megszakításokkal alapfokú iskolákban (abbaco) és egyetemeken tanítja a tudományokat, főleg a matematikát. Megfordul Nápolyban, Rómában, Perugiában, Firenzében, Milánóban, Bolognában is professzori minőségében.

Első algebrai tanulmányát 1470-ben írja. Rómában tartózkodva a pápa kérésére veszi fel 1473-ban a ferences rend csuháját. Élete egyik főművének kéziratával, a Summával (Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita, magyarul Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása) már az 1470-es évek közepén elkészül, vélhetően perugiai tartózkodása alatt, mivel a 13 itáliai egyetem közül egyedül ott oktattak üzleti ismereteket is. A könyv egyszerre a kor elméleti matematikai tudásának összegzése, illetve közgazdasági alapmű is. A matematikai tudást az akkori gazdasági életre alkalmazza (persze csak ahol lehet, időnként erőltetett az alkalmazás), így megjelenik benne a matematikai műveletek végzésének módszertana arab számokkal, a kamat, illetve a kamatos kamat számítása, földterületek megosztása, méretének meghatározása, és nem utolsó sorban a gazdasági műveletek számba vételének tudománya, a könyvelés is. A címben az arányok közül kiemelt jelentősége van az aranymetszésként ismert arányosságnak, ezt nevezi Pacioli második főművében isteni aránynak.

A könyvet 1494-ben Velencében kinyomtatják. A példányszám bizonytalan, van forrás, amely 300-at említ, mások ezret, vagy akár azt meghaladó példányszámról is szólnak. Az összesen 615 oldalt tartalmazó mű gyors népszerűségre tesz szert, többször is kiadják, részeket átvesznek belőle más művekbe, jó néhány nyelvre lefordítják. Ismertté válik Itálián kívül egész Európában, különösen a gazdaságilag fejlettebb országokban.

A Summából Leonardo is vásárol egy példányt, és beleveti magát annak tanulmányozásába. Pacioli és Leonardo Milánóban ismerkednek meg egymással, mindketten Lodovico Sforza herceg szolgálatába álltak, Pacioli 1496-tól. Barátságuk elmélyül, Leonardo a lakását is megosztja vele, közben Pacioli matematikára, a perspektíva tudományára, az aranymetszés alkalmazására tanítja Leonardót. Da Vincit elvarázsolják az új ismeretek, azokat alkalmazza is, a legszebb példája ennek a Milánóban festett Utolsó vacsora című freskója. A franciák támadása miatt 1499-ben elhagyják Milánót, de barátságuk nem szakad meg, később is többször találkoznak, Firenzében ismét éveken át együtt dolgoznak, egészen 1506-ig.

Pacioli felajánlja könyvét Lodovico Sforza hercegnek

Pacioli ezekben az években is írja második nagy művét a De Divina Proportionét (Az isteni arányosságról). Ennek hatvan illusztrációját Leonardo készítette még Milánóban. A könyv nyomtatásban 1509-ben jelenik meg Velencében.

Pacioli 1507-től a velencei, perugiai és római egyetemeken tanít. Nagy megtiszteltetés volt, amikor a pápa 1514-ben meghívta a római egyetemre.

Egy évvel később tér haza szülővárosának ferencrendi kolostorába, két évvel később, 1517-ben hal meg.

A Summa jelentősége

Mint volt róla szó, a Summa a kor matematikai tudásanyagának összegzése, ugyanakkor példái az üzleti életből vettek, a gazdasági ismereteken keresztül „adja el” a matematikai tudást. A könyvelésről szóló mindössze 25 oldalas rész (kilencedik distinkció XI. traktátus, azaz a Harmadik fő rész) is, mint matematikai ismeretanyag jelenik meg a könyvben.

Ez a 25 oldal a kettős könyvvitel első egységes leírása, a bemutatott elvek és módszerek ma is érvényesek! A könyv tankönyvként is használható (mert tankönyvnek írta Pacioli), tehát ez az első tankönyv is a kettős könyvvitelről. Mivel könyvét az egyszerű üzletemberek közemberek számára készítette, a latin helyett a toszkán nyelvjárásban írta a szöveget (az egész könyvet!), hogy mindenki megértse, aki tud írni, olvasni.

Egy Paciolit ábrázoló fametszet, amely a Summa de arithmetica-ban látható

Pacioli a következőképpen összegzi könyvében a könyvelésről szóló fejezetet:

Harmadik fő rész

A harmadik részben összegyűjtöttük az összes szabályt, módszert, eljárást, lehetőséget, amely

szükséges és elégséges, hogy képes légy vezetni – mindenütt a világon, de főként Velencében – a kereskedelmi tevékenység egészére vonatkozó számadásokat és írásos dokumentumokat. Ezek aztán, amire csak akarod, bármi másra is alkalmazhatók, akár a boltokra, akár a segítségedre lévő, veled együtt tevékenykedőkre.

A lényeg az, hogy képesnek kell lenned nagy gondossággal vezetni a Főkönyvet a hozzá tartozó Naplóval és Emlékeztetővel; ez utóbbit mondják még Kisborjúnak, Negyedrétfoliónak, vagy ahogy akarod, Negyedrétecskének is. Ez a három könyv ugyanis az eredete és gyökere minden más könyvnek és írásnak, amit csak használnak a kereskedők szerte a világon. Ezt bővebben is követheted majd a traktátus előtt közvetlenül elhelyezett táblában, a felsorolt fejezetek címét olvasván.

Ezen belül (amint előre megígértük) külön rész tárgyalja, fejezetekben, hogyan kell elkészíteni a Főkönyv ‘MÉRLEG’-ét. Előbb persze, hogy hogyan kell ‘BEVÉTEL’ és ‘KIADÁS’ céllal is bejegyezni a tételeket; továbbá, hogy mit kell érteni a Naplóban használatos két kifejezésen, vagyis mit jelent a ‘HOVÁ’ és mit a ‘HONNAN’. Elmondjuk, hogyan kell a Naplóból a Főkönyvbe vezetni, s a Naplóban ezt követően áthúzni a tételeket – egy-egy áthúzással jelölve az ‘ADÓS’ s a ‘HITELEZŐ’ rovatba beírást -, majd a margóra feljegyezni a Főkönyv két lapszámát, amelyek jelzik, hová jegyezted be a Főkönyvben ‘ADÓS’-ként és ‘HITELEZŐ’-ként a tételt. Mindezek révén, ha elveszne a Főkönyv, akár az egészet reprodukálni lehetne, ugyanannyi lapon, mint volt az első. Ezt majd megérted stb.

A traktátus végén pedig ott lesz az összes írásos dokumentumnak az összefoglalása.

A három nyilvántartás – Főkönyv, Napló, Emlékeztető – nem szorul magyarázatra.

500 lírás az 500. évfordulóra

Lássunk még egy részletet a műből, ahol könyvvezetési tanácsokat ad Pacioli!

Amit az igazi kereskedőknek mindenekelőtt tudniuk kell: a Főkönyv s a hozzá tartozó Napló

helyes vezetésének rendje Velencében, de bárhol másutt is a világon

Köztudomású, ha gondosan akar valaki kereskedni, amint az illik, három dolog nélkülözhetetlen.

A háromból a legfontosabb a készpénz és a szubsztanciális [‘vagyoni’] háttér. Juxta illud philosophus: ,,Unum aliquid necessariorum est substantia”. [E mellett szól a filozófus: ,,A szükséges dolgok egyike a szubsztancia”. – Itt a szerző szójátékkal ‘vagyon’ értetemben használja „a filozófusnak”, Arisztotelésznek legfőbb, egyébként ‘lényeg’-nek fordítandó kategóriáját.] Enélkül bajosan lehet kereskedelmi forgalmat lebonyolítani. Előfordult ugyan, hogy egyesek szinte meztelenül, jóhiszeműen kezdve nagy dolgokat műveltek: hűségesen kezelt hitelek által nagy gazdagságra jutottak; egész Itáliát bejárván, ezt a kérdést alaposan megismertem. A nagy köztársaságokban azonban már nem mondhatom, hogy ,,a jó kereskedő hitére”. Az említett esetek ugyanis azok esküjére alapozódtak, akik így szóltak: „Az igaz kereskedő hitére.” Végül is, ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen a katolikus tanítás szerint mindenki a hitben üdvözül, s nélküle lehetetlen Istennek tetszeni.

A második, ami megfelelő forgalom lebonyolításához szükséges: legyen a kereskedő jó könyvelő és legyen az elszámolás mindig naprakész. Mint az előbbiekben már látható, ennek elérésére minden művelethez – a könyv elejétől a végéig – oly módon soroltuk fel a szükséges eljárási szabályokat és előírásokat, hogy azokat minden szorgalmas olvasó magáévá tehesse. De aki az előzőekben nem lenne eléggé tájékozott, annak ez a rész sem válna igazán hasznára.

A harmadik és utolsó fontos dolog: a kereskedő minden teendőjét szép rendben, a kívánalmaknak megfelelő módon végezze. Röviden szólván: mindenről, azaz mind, tartozásairól, mind hiteleiről tudomása lehessen; ezeken kívül másra nem is igen figyelnek az üzleti életben.

Mindezek miatt a kereskedők számára ez a rész, a többi között, ebből a szempontból a leghasznosabb: másképp ugyanis, azaz a könyvek megfelelő rendben tartása nélkül, lehetetlen lenne a tennivalókon Úrrá lenni; arról nem is beszélve, hogy ekkor a fejük, pihenés nélkül, mindig nagy gondoktól főne.

Pacioli szavai ma is megfontolandóak mindenkinek, aki a gazdasági életben tisztességesen, hosszú távon és eredményesen szeretne működni.

A kettős könyvvitelt nem Pacioli találta fel. Többször hivatkozik művében a Velencében alkalmazott könyvelési módra. Voltak előzményei ezeknek a könyvelési ismereteknek, leggyakrabban a horvát Benedetto Cotrugli (horvátul: Benedikt „Beno” Kotruljević; 1416–1469) írását említik, mondván, hogy azt Pacioli „eltulajdonította”. Ez viszonylag könnyen cáfolható. Egyrészt a plágium mai fogalma akkoriban még ismeretlen volt, a tudományos eredményeket közkincsnek tekintették, azt szabadon idézték, használták fel a későbbi szerzők. Másrészt Cotrugli könyvelésről szóló írása mindössze egyhatoda (bő négy oldal) Pacioli értekezésének. Pacioli bizonyíthatóan ismerte Cotrugli kéziratban terjesztett művét, ez utóbbi csak jóval később, 1573-ban jelent meg nyomtatásban.

Összefoglalva: Pacioli legnagyobb érdeme a könyvelés területén, hogy könyvében részletesen leírta a kettős könyvelés módszertanát, az tankönyvként is használható. Ez a könyvelési módszer egyik alapfeltétele volt a kapitalizmus kialakulásának. Megérdemelten viseli Pacioli a „könyvelés atyja” címet!

Pacioli művét a megjelenését követő évtizedekben több nyelvre is lefordították (angol, francia, német stb.), illetve az elmúlt 500 évben legalább 14 nyelvre. Többször is megjelent az eredeti könyv hasonmás kiadása, Magyarországon először az 500. évfordulóra, 1994-ben. A magyar hasonmás kiadás mellé elkészült a könyvelésről szóló rész fordítása is, az idézeteink ebből származnak. A könyv 1000 példányban jelent meg, az eredeti példány tulajdonosának (British Library) azzal a kikötésével, hogy kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. E cikk szerzője a 70. számú példánnyal rendelkezik.

Luca Pacioli szobra szülővárosában, Sansepolcroban

Irodalom:

Barancsuk János: A kettős könyvvitel bölcsőjénél

Pacioli, Luca: De Divina Proportione (eredeti kiadás)

Pacioli, Luca: Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita – Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása (Balassi Kiadó, Budapest, 1994)

Sangster, Alan – Scataglinibelghitar, Giovanna: Luca Pacioli: The Father of Accounting Education (Accounting Education: an international journal, Vol. 19, No. 4, 423–438, August 2010)

Smith, L. Murphy: Luca Pacioli: The Father of Accounting


Kapcsolódó cikkek:


IAS 19 – Munkaviszony megszűnése utáni juttatások
2019. november 28.

Cikkünkben az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard kevésbé ismert munkaviszony megszűnése utáni juttatások értelmezésével és számviteli kezelésével foglalkozó témáját vázoljuk fel.

Gondolkodj nagyban – és projektekben!
2019. november 20.

A könyvelésből megtudhatod, nyereséges vagy veszteséges-e a céged. Általában, a működése egészét tekintve. Előfordulhat azonban, hogy rejtett veszteségforrások lapulnak a nyereség mögött is.

A könyvelési stratégia – létezik ilyesmi egyáltalán?
2019. november 6.

A számviteli törvény kötelező jelleggel írja elő a hatálya alá tartozó gazdálkodók számára a számviteli politika összeállítását. Ha muszáj, hát muszáj – elkészítjük. Nem biztos, hogy a vállalkozóknak az jut eszébe e feladatról, hogy az stratégiájuk része…