Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A forint árfolyama 2014. december 31-én 18 Ft-tal volt gyengébb, mint 2013 utolsó napján, és ennek súlyos számviteli következményei lehetnek az euróban eladósodott cégek tömegére nézve – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Ugyanis annak ellenére, hogy az árfolyamveszteség nem realizálódott, a számvitel szabályainak megfelelő elszámolás mégis rontja az eredményt és ez végső soron pótbefizetési kötelezettséget eredményezhet.
A számviteli szabályok kimondják, hogy a devizában fennálló kötelezettségeket – esetünkben a pl. az euró hitelt úgy kell értékelni, mintha december 31-én esedékessé válna a visszafizetése az év végi, azaz a 314,89 Ft/EUR árfolyamon. Ez azt eredményezi, hogy 2013-hoz képest – amikor a záró árfolyam 296,91 Ft/EUR volt – minden egyes hitelezett eurón közel 18 Ft vesztesége keletkezik a cégeknek. Ezzel az úgynevezett nem realizált árfolyamveszteséggel, mint ráfordítással csökken a vállalkozások eredménye.
A gyakorlatban sokszor eredményez ez olyan helyzetet, hogy az egyébként jól gazdálkodó, azaz nem veszteséges cégek is veszteségessé válnak csupán e tétel elszámolását követően. A veszteség pedig visszahat a társaság saját tőkéjére, csökkenti azt. Végezetül ennek a tőkevesztésnek az lesz a következménye, hogy a tulajdonosoknak pótbefizetéssel kell cégük jogszabályban előírt mértékű tőkéjét biztosítaniuk.
A legnagyobb kockázatot azon cégek számára jelenti, amelyek jelentősebb összegű, hosszú lejáratú devizahitelt vettek fel pl. beruházásaikra, és már meg is valósították ezeket, azaz a beruházást aktiválták, de a hiteltartozás csak lassan, hosszú évek alatt fut ki, és minden évvégén át kell értékelniük a fennálló tartozásukat az év végi árfolyammal számolva. Akik ebbe a körbe tartoznak, számolniuk kell saját tőkéjük jogszabályi szint alá történő csökkenésével és a pótbefizetés szükségességével.
| Számviteli és gazdálkodási változások az államháztartás területén 2014 |
|---|
|
|
Ez a helyzet azért érdemel most kiemelt figyelmet, mert az erősen romló árfolyam mellett hatályát vesztette egy, még a Munkahelyvédelmi Akciótervben megfogalmazott átmeneti szabály, amelynek alapján a cégek 2014. május 31-ig a figyelmen kívül hagyhatták a nem realizált árfolyamveszteség negatív hatását. Azaz, ha a saját tőkéjük csak emiatt az elszámolt árfolyamveszteség miatt nem felelt meg a törvényi előírásoknak, akkor nem terhelte a tulajdonosokat pótbefizetés.
A Munkahelyvédelmi Akciótervben megadott határidő lejárt, így tőkehiány esetén intézkedni kell a tőkepótlásról. Ezzel a ténnyel a 2014. évi beszámoló összeállítását követően, 2015 tavaszán-nyarán nagyon sok társaságnak szembe kell néznie.
