Módosultak a fejlesztési adókedvezmény szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fejlesztési adókedvezmény alapvető szabályait a társasági adó törvény határozza meg. 2014. július 4-i hatállyal módosultak a fejlesztési adókedvezmény szabályai. A törvényi módosítással egy időben hirdették ki az új szabályoknak megfelelő fejlesztési adókedvezményről szóló új kormányrendeletet is.


Főszabály szerint az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás – a korábbi szabályozásnak megfelelően – induló beruházásnak minősüljön. A törvény meghatározása szerint induló beruházás az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna. Kis és közepes vállalkozások tekintetében ez az általános feltétel minden esetben fennáll.

A 2014. júliusi módosítások óta azonban a nagyvállalkozások tekintetében a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein megvalósuló beruházás esetében nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére vehet igénybe adókedvezményt.

A Tao törvény meghatározza a fejlesztési adókedvezmény jogcímeit. A 2014. júliusi módosítások alapján megszűnik a korábban meglévő, a széles sávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás, valamint az energiahatékonyságot szolgáló beruházás jogcíme. Ez utóbbi azonban környezetvédelmi beruházás formájában továbbra is támogatható.

Főszabály szerint az adókedvezményt az adózó a Tao törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg, és az igénybevétel szándékáról bejelentés benyújtásával tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert. Az adókedvezményt azonban az adózónak kérelmeznie szükséges, és igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata.

A bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs a törvény szerint. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi szabályokkal azonos módon az adózó elveszti a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó jogosultságát abban az esetben, ha a beruházás megkezdését követően nyújtja be a bejelentést vagy a kérelmet. A módosítás pontosítja a jelenlegi szabályozást és kimondja, hogy a fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.

Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe.

A fejlesztési adókedvezmény törvényi és rendeleti szabályozásáról Dr. Sramkó Szilvia ír a Számviteli Tanácsadó 2014/09. és 2014/10. számaiban megjelent cikkeiben.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 5.

Meghatalmazotti számlakibocsátás, önszámlázás (VI. rész)

A meghatalmazotti számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásnál speciális szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor az ügylet külföldön teljesül, illetve amikor az értékesítő vagy a meghatalmazott külföldi adóalany.