Számlázást érintő érdekességek 2.

A háromszögügylet valójában egy egyszerűsítő szabály, amely három különböző országban működő adóalany termékügyletét egyszerűsíti le oly módon, hogy ne kelljen alkalmazni a láncügyletek során már említett adóregisztrációs szabályokat, és ne legyen szükség a regisztráció miatt belföldi áfát felszámítani, illetve ennek következtében áfát levonásba helyezni (visszaigényelni) a gazdasági szereplőknek.

A háromszögügylet lényege, hogy van három különböző, de uniós országban működő adóalany, akik egy termékügyletet úgy hajtanak végre, hogy két számlázás történik az ügylet során, viszont a termék csak egyszer kel útra az első szereplőtől közvetlenül az utolsó szereplőhöz. Magyarán „A”-szereplő számláz „B”-szereplőnek, illetve „B”-szereplő számláz „C”-szereplőnek, azonban az áru útja „A”-szereplőtől közvetlenül „C”-szereplőhöz vezet.

A már korábban taglalt láncértékesítés szabályai miatt – a fuvarozással érintett termékértékesítés viszonylatának megállapítása után – mindenképpen létrejönne olyan helyzet, hogy valamelyik szereplőnek be kell jelentkezni egy másik ország adóhatóságához, majd ezt követően belföldi áfás számlát kell kiá…

A háromszögügyletekről szóló előző cikk végén már érintőlegesen foglalkoztunk a háromszögügylet és a láncértékesítés kapcsolatával, amelyből kiderült, hogy a láncértékesítés tekinthető az alapnak, hiszen ez alapján határozzuk meg az ügylet teljesítési helyét, amelyre ráépül a háromszögügylet, mint speciális láncügylet. Azért fontos kiindulni a láncértékesítés szabályaiból, ugyanis a közbenső vevő ez alapján határozza meg, hogy a normál szabályok szerint „A”-szereplő, vagy „C”-szereplő országába kellene beregisztrálnia és adóznia a helyi szabályoknak megfelelően, azonban ha a fuvarozás miatt ez „C”-országra esne, akkor lép be a háromszögügylet egyszerűsítő szabálya, mentesítve „B”-szereplőt adminisztrációs és számlázási többlet-terhek alól.

Amikor a láncügylet és a háromszögügylet kapcsolatát vizsgáljuk, érdemes azt is megemlíteni, hogy a láncügylet több-, sőt sokszereplős ügylet teljesítési helyének meghatározásában nyújt segítséget. A szereplők között lehetnek belföldiek, lehetnek harmadik országos szereplők. Ezzel szemben – nevéből adódóan – a háromszögügyletekben három szereplő van, akik mindegyike eltérő tagállamban mű…

Természetesen találunk rendelkezéseket a Közösségen belüli beszerzések teljesítési helye alatt (Áfa tv. 51-52 §), az adómentes Közösségen belüli termékbeszerzések rendelkezései között (91. § (2) bekezdés); az adófizetésre kötelezett meghatározásában termék értékesítése esetén (141. §), valamint a számla adattartalmára vonatkozó rendelkezések között (169. § n) pontja).

Az előbbi törvényhelyek alapján járjuk körbe a háromszögügyletet a különböző szereplői minőségeket kifejezetten magyar adózói szemszögből vizsgálva.

A legegyszerűbb eset az, amikor a magyar adóalany az „A”-szereplő, azaz tőle indul a számlázás, és tőle indul el a termék a végső rendeltetési országba, ami ahogy megismertük más mint a közvetlen vevőjének az országa. Ebben az esetben a magyar „A”-szereplőnek csak azt kell tudni igazolni, hogy az áru elhagyta Magyarország területét és másik Közösségen belüli tagállamba lett leszállítva. Arra azonban érdemes tekintettel lenni, hogy a szállításról vagy „A”, vagy „B”-szereplő gondoskodjon.

Amennyiben a magyar adóalany „B”-szereplőként jár el az ügyletben, akkor a törvény 51-52, 91. § valamint 169. § n) pontjára kell különös figyele…