A háromszögügyletek alapvető szabályai (1. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatomban a háromszögügyleteket vesszük górcső alá először általánosságban, majd hazai példákon keresztül a magyar jellegzetességekre is kitérünk.

A háromszögügylet valójában egy egyszerűsítő szabály, amely három különböző országban működő adóalany termékügyletét egyszerűsíti le oly módon, hogy ne kelljen alkalmazni a láncügyletek során már említett adóregisztrációs szabályokat, és ne legyen szükség a regisztráció miatt belföldi áfát felszámítani, illetve ennek következtében áfát levonásba helyezni (visszaigényelni) a gazdasági szereplőknek.

A háromszögügylet lényege, hogy van három különböző, de uniós országban működő adóalany, akik egy termékügyletet úgy hajtanak végre, hogy két számlázás történik az ügylet során, viszont a termék csak egyszer kel útra az első szereplőtől közvetlenül az utolsó szereplőhöz. Magyarán „A”-szereplő számláz „B”-szereplőnek, illetve „B”-szereplő számláz „C”-szereplőnek, azonban az áru útja „A”-szereplőtől közvetlenül „C”-szereplőhöz vezet.

A már korábban taglalt láncértékesítés szabályai miatt – a fuvarozással érintett termékértékesítés viszonylatának megállapítása után – mindenképpen létrejönne olyan helyzet, hogy valamelyik szereplőnek be kell jelentkezni egy másik ország adóhatóságához, majd ezt követően belföldi áfás számlát kell kiállítania (befogadnia) megrendelője felé (szállítójától). Ez természetesen az áfa felszámítása, levonásba helyezése (visszaigénylése), másik országba történő regisztráció miatt nem ideális a feleknek, ezért alkották meg a háromszögügylet egyszerűsítés szabályait.

Az egyszerűsítés lényege abban áll, hogy „B”-szereplő minimális adminisztrációval jelezni tudja, hogy ő az ügyletben közbenső szereplőként jár, nem kerül be a termék az illetősége szerinti országba, hanem az közvetlenül az első szereplőtől kerül az utolsó szereplőhöz. Ezt a közbenső szereplői minőséget a számlán is fel kell tüntetni, illetve a „B”-szereplő az illetősége szerinti országban érvényes szabályok szerinti összesítő jelentésében szintén jelöli háromszögügyletbeli „B”-minőségét.

Bár nagyon szoros a kapcsolat, azonban mégsem ugyanaz a háromszögügylet mint a láncügylet. Amennyiben hierarchiát akarunk felállítani közöttük, akkor úgy lehetne jellemezni a kapcsolatot, hogy a láncügylet szabálya az alap, a háromszögügylet a felépítmény. A két szabályozás egymást segíti és nem kizárja, ugyanis a láncügylet a termékértékesítés teljesítési helyét határozza meg, ellenben a háromszögügylet a megrendelő, magyarán a termék rendeltetési helye szemszögéből rendezi el az adminisztrációs kötelezettségeket, lényegesen egyszerűsítve a szabályokat a láncértékesítéshez képest.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

---