Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Először áttekintjük azokat a számvitelt érintő változásokat, amelyeket november közepén a szokásos őszi – elsősorban adókérdéseket érintő – szabályváltozásokon belül fogadott el az Országgyűlés. Ezek után a szakma előtt álló rövid- és középtávú kihívásokról ejtünk szót.
A már megszokott forgatókönyv szerint zajló számviteli szabályváltozásokra a szakemberek rutinszerűen készülnek, a legtöbbünk számára fordulónapot jelentő december 31-hez köthető korrekciók, vagy akár nagyobb horderejű módosítások hozzátartoznak szakmai életünkhöz. Természetesen figyeljük a híreket, időt tervezünk a változások feldolgozására, előadásokon veszünk részt és egyre többet használjuk az internetes szakmai felületeket is. Sokszor már úgy tűnik, hogy hiányozna a rendszeres újjászületés, de még mindig morgolódunk egy-egy előírás változása miatt. Tudjuk azt is, hogy – eseti kivételektől eltekintve – a szabályozás új elemeinek megjelenése nem öncélú, az üzleti világ, a gazdálkodási lehetőségek fejlődése kényszeríti ki, hogy új ismereteket fogadjunk be. Valljuk be: a folyamatos változás gyors üteme – amely a pénzügyi számviteli területeken sok más szférához viszonyítva arányaiban a leggyorsabbak között van – teszi azt lehetővé, hogy a jövedelmi viszonyok (bár nem mindig érezzük) errefelé kedvezőbbek, mint több más szakma vonatkozásában!
Változás tehát volt, van és lesz, de nem mindegy a mértéke, valamint – az elmúlt néhány évben tapasztaltak szerint – a jellege és az iránya sem, ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy a napi szintű szakmai gondolkodás mellett a rövid és középtávon megjelenő (a korábbi hosszú táv ma már legfeljebb középtáv) irányok is nagy fontossággal bírnak.
A 2018-as év nem hoz jelentős módosításokat a számviteli előírásokban. A számviteli mérföldkőnek számító 1992-es évet követően évente szembesültünk új helyzetekkel. Ezek közül a komolyabb változásokat 1997-ben, 2000-ben, 2010-ben, valamint 2015–2016-ban tapasztalhattunk, de minden év hozott valami újat, s ugyan nem gyakran, de előfordult korábban kikerült szabály más formában történő visszatérése is. Most alapvetően néhány – horderejét tekintve többségünk számára nem jelentős – előírás hatálybalépésére, illetve fontos tendenciák felismerésére kell koncentrálnunk.
Tekintsük át először azokat a számvitelt érintő – minimális – változásokat, amelyeket november közepén a szokásos őszi – elsősorban adókérdéseket érintő – szabályváltozásokon belül fogadott el az Országgyűlés! Itt főként a számviteli törvényt pontosító megfogalmazásokat találunk, amelyek közül a származékos ügyletekkel kapcsolatos módosítás a korábbi években e területen megkezdett szabályozási sorba illeszkedik. (2016-ban az eszközök vagy jövőben keletkező kötelezettségek fedezeteként szolgáló cash flow-ügyletek esetében előírásra került, hogy a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény adott részét az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok értékét módosító tételként kell elszámolni.)
Származékos ügyletek
2018-tól olyan származékos ügyletek esetében, amelyek nem pénzügyi eszközök eladásával teljesülnek, az ügylet záráskori valós értékével az elszámolt nettó árbevételt veszteség esetén növelni, nyereség esetén csökkenteni kell a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben. Ez azt jelenti, hogy az ügylet zárásakor nettó árbevételként kell elszámolni a kiszámlázott összeget, amelyet korrigál a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyleteknél az ügylet – zárás napján érvényes – piaci árának és a kötési árának a különbözete. Tehát a származékos ügylettel megvalósuló nem pénzügyi eszközök értékesítésének árbevételét piaci áron kell kimutatni. Ily módon a pénzügyi műveletek eredménye a származékos ügyletek piaci árának és kötési árának különbözetét mutatja. Egyszerűbben fogalmazva: az ilyen ügyletek keretében beszerzett eszközöket a bekerülés napjára vonatkozóan át kell értékelni a valós értékükre akkor is, ha egyébként a vállalkozó nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést. Az előírást már a 2017 évben induló üzleti évről készített beszámolóknál is alkalmazni lehet.
Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása
Az új pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénybe bekerült egy rendelkezés, miszerint a Pmt. szerinti felügyeletet ellátó szerv kezdeményezheti a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásából történő törlést a Pmt. rendelkezéseinek megsértése, illetve az abban meghatározott kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén. A számviteli törvény módosítása követi a Pmt. előírását a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásának és a nyilvántartásból való törlésnek az esetére vonatkozóan. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásából történő törlés esetével összefüggésben szükséges biztosítani az ismételt engedélykiadás és nyilvántartásba vétel lehetőségét. Ennek szabályozására is kitér a számviteli törvény módosítása. Ezzel összefüggésben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvénnyel összhangban törlésre került a számviteli törvényből az ismételt engedélykiadás és nyilvántartásba vétel lehetőségének időbeli korlátozása.
IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazása hatókörének szűk körben hatályos módosítása
A korábban az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazására vonatkozóan elfogadott és hatályba lépett szabályozást korrigálni kellett a Diákhitel Központ Zrt.-vel kapcsolatos változások következtében, ezért volt indokolt az IFRS-ek kötelező alkalmazása bevezetésének egy évvel (2018. évről 2019. évre) történő elhalasztása. Ezzel összefüggésben a Magyar Export-Import Bank Zrt. esetében az IFRS-ek alkalmazásának egy évvel történő elhalasztása a cégcsoporton belüli egységes alkalmazás érdekében szintén indokolttá vált. Tehát az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazása a vonatkozásban a két szervezet a szövetkezeti hitelintézetekre és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában résztvevő egyéb hitelintézetekre vonatkozó szabályozás hatálya alá került.
A számvitelt érintő tendenciák, illetve a már ismert, de csak fél, vagy egy év elteltével hatályba lépő előírások nem jelentenek napi feladatokat a számviteli szakembereknek, de tudnunk kell, hogy miként készüljünk fel a későbbi változásokra. Minden gyakorló számviteli szakember tisztában kell legyen azzal, hogy mit jelentenek, illetve milyen nagyságrendűek azok a feladatok, amelyek a közeljövőben előttünk állnak. Ezeket a környezetünk által közvetített hatások eredményezik, tehát nem vonhatjuk ki magunkat alóla. Ideig-óráig lehet halasztani a követelményeknek történő megfelelést, lehet enyhíteni a következményeket, de a megfelelő hozzáállás a feladatokkal történő szembenézés elengedhetetlen. Olyan területeken vannak és lesznek átfogó és várhatóan folyamatos változások, amelyek közvetlenül érintik munkánkat, például: adatvédelem, adatbiztonsági rendszerek működtetése, a számlázó programok adóhivatal felé történő adatszolgáltatása, online számlázás, EKÁER fejlesztések, IFRS-ek egyedi beszámolókra való alkalmazása stb. Nem kétséges azonban, hogy csak idő kérdése az online könyvvezetés becsatornázása az adóhatósághoz, összekapcsolva azt az adókérdések megoldásával is. Ezek az adóhatóság meghirdetett céljaival összhangban a digitális változások integráns részei, valamint a jövő számviteli elemei is.
Várhatóan a számviteli szakterületen dolgozó, eltérő módon és színvonalon felkészült összességében mintegy 60–70 ezer kolléga mind ismeretekben, mind lehetőségekben a következő években differenciálódni fog, majd ezt követi a piaci szegmentáció. Az előzőekben vázolt előrelátható folyamatok során vélhetően azok számára nyílnak meg a szakma művelésének lehetőségei, akik „időben felülnek a vonatra”, amelynek már készül a menetrendje.
Azt gondolom, viszonylag sokan szeretnénk helyet találni ezen a szerelvényen, hiszen bár a jegyet, ami itt folyamatos és következetes munka befektetését jelenti, kétség kívül meg kell venni, de ez a mi szakmai esélyünk. Az ajtók nyitottak, és ahhoz, hogy még szélesebbre táruljanak, a munkánkat támogató szakmai szervezetek támogatására is lehet számítani. Hiszem, hogy ilyen a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és annak a szakemberek felé kinyújtott képzésszakmai keze, az Oktatási Központ Kft. is – köszönöm, hogy mi szakmabeliek számíthatunk egymásra, hogy számítanak ránk!
Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok szakmai sikerekben is gazdag boldog új évet!
A cikk szerzője Prof. Dr. Pál Tibor intézetigazgató egyetemi tanár (Miskolci Egyetem), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke.
