Számviteli beszámoló: közeledik a határidő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számviteli törvény 2011. év végi módosítása számos olyan rendelkezést tartalmaz, amit már a 2011. évi beszámolókra is alkalmazni lehet. Közeledik a május 31-i közzétételi határidő, érdemes még átlapozni az Adó Kódex 2012/3. számát, amely külön kiemeli a 2011-es üzleti évre is alkalmazható új szabályokat, és felhívja a figyelmet a közzététel késedelmének vagy elmulasztásának szigorú jogkövetkezményeire is.


A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosította. A változásokat elsősorban a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkentésének igénye és a gyakorlatban felmerült kérdések rendezésének igénye indokolta.

Az Adó Kódex 2012/3. száma részletesen ismerteti a változásokat. Összeállításunkban néhány olyan módosítást emelünk ki, amely a 2011. évről szóló beszámoló készítésekor és közzétételekor már alkalmazható, és felhívjuk figyelmet a közzététel elmulasztásának egyre szigorodó következményeire is.

Egyszerűsített éves beszámoló

Bővült azoknak a vállalkozások köre, amelyek egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek. A módosítással lehetővé válik, hogy – az előírt feltételek fennállása esetén – az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhassa az egyszerűsített éves beszámoló készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információk előállítására és anyavállalatának való szolgáltatására továbbra is alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere. A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.

Sajátos egyszerűsített éves beszámoló

Bővült a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő (mikro)vállalkozások köre is, figyelembe véve az Európai Bizottság és a Tanács által támogatott számviteli területre értelmezett mikrovállalkozási meghatározást.

A könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság), korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég a jövőben akkor készíthet sajátos egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • mérleg-főösszeg: 65 millió forint,
  • éves nettó árbevétel: 130 millió forint,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 10 fő

Ezen túlmenően a módosított előírások a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozók számára biztosítják, hogy számviteli politika (ideértve a szabályzatokat, így például a leltárkészítési és leltározási, az értékelési, a pénzkezelési szabályzatot is) helyett csak egyetlen, könyvvezetéssel és beszámolókészítéssel kapcsolatos számviteli döntéseket tartalmazó dokumentumot készítsenek.

A sajátos egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó szabályok további egyszerűsítését jelenti annak egyértelmű rögzítése, hogy a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat is. Az utóbbi két változás már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazható.

Összehangolták a közzétételi határidőket

A korábbi előírások szerint nem volt teljes az összhang a számviteli beszámoló letétbe helyezésének, illetve közzétételének határideje és a társasági adóbevallás benyújtási határideje között.

Az összhang megteremtése érdekében a mérlegfordulónaptól számított 90, 150 és 180 napos kötött beszámoló letétbe helyezési és közzétételi határidőket rugalmasabb, naptári hónapokban kifejezett határidők váltották fel. Ennek megfelelően az alábbiak szerint kell teljesíteni a beszámolók nyilvánosságra hozatalát:

  • éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, sajátos egyszerűsített éves beszámoló esetén: az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig
  • összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén: a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig,
  • egyéb esetekben (előtársasági beszámoló, ismételt közzététel stb.) pedig, jellemzően a kiváltó gazdasági esemény időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig .

A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.

A közzétételi kötelezettség elmulasztása

Korábban a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén az adózó figyelmének felhívását követően a figyelemfelhívásban jelölt határidő lejártát követően azonnal az adózó adószámának felfüggesztése, majd megszűntnek nyilvánítása következett.

A módosítás a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének elmulasztásához kapcsolódó szankciót többlépcsőssé, arányosabbá és fokozatossá teszi. A módosítással az adóhatóság e tekintetben kétszeres mulasztási bírság megállapítása és határidő kitűzése mellett igyekszik az adózót a kötelezettség teljesítésére rábírni, de a teljesítés elmaradása továbbra is az adószám törlését és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezését vonja maga után.

Az Adó Kódex 2012/3. száma részletesen ismerteti a számviteli törvény és a kapcsolódó rendeletek módosításait.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 4.

Kisokos a fiktív számlákról

Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.

2024. szeptember 4.

Mit tartogat az IFRS 18?

A fő pénzügyi kimutatások körén az IFRS 18 sem változtat, bontásban és besorolásban is alkalmaz azonban gyökeresen új megoldásokat, ami alapvető struktúrát érintő változást hoz.

2024. augusztus 28.

Számlázást érintő érdekességek 2.

Nagy téma a számlázás és kérdésköre, különös tekintettel, hogy a számla a költségelszámolás és így a könyvelés alapja, áfa tekintetében pedig az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele is. Számlázás kapcsán azonban számos kérdéskör, probléma, érdekesség felmerülhet.