Kisokos a fiktív számlákról
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A számviteli törvény 2011. év végi módosítása számos olyan rendelkezést tartalmaz, amit már a 2011. évi beszámolókra is alkalmazni lehet. Közeledik a május 31-i közzétételi határidő, érdemes még átlapozni az Adó Kódex 2012/3. számát, amely külön kiemeli a 2011-es üzleti évre is alkalmazható új szabályokat, és felhívja a figyelmet a közzététel késedelmének vagy elmulasztásának szigorú jogkövetkezményeire is.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosította. A változásokat elsősorban a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkentésének igénye és a gyakorlatban felmerült kérdések rendezésének igénye indokolta.
Az Adó Kódex 2012/3. száma részletesen ismerteti a változásokat. Összeállításunkban néhány olyan módosítást emelünk ki, amely a 2011. évről szóló beszámoló készítésekor és közzétételekor már alkalmazható, és felhívjuk figyelmet a közzététel elmulasztásának egyre szigorodó következményeire is.
Egyszerűsített éves beszámoló
Bővült azoknak a vállalkozások köre, amelyek egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek. A módosítással lehetővé válik, hogy – az előírt feltételek fennállása esetén – az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhassa az egyszerűsített éves beszámoló készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információk előállítására és anyavállalatának való szolgáltatására továbbra is alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere. A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.
Sajátos egyszerűsített éves beszámoló
Bővült a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő (mikro)vállalkozások köre is, figyelembe véve az Európai Bizottság és a Tanács által támogatott számviteli területre értelmezett mikrovállalkozási meghatározást.
A könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság), korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég a jövőben akkor készíthet sajátos egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
Ezen túlmenően a módosított előírások a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozók számára biztosítják, hogy számviteli politika (ideértve a szabályzatokat, így például a leltárkészítési és leltározási, az értékelési, a pénzkezelési szabályzatot is) helyett csak egyetlen, könyvvezetéssel és beszámolókészítéssel kapcsolatos számviteli döntéseket tartalmazó dokumentumot készítsenek.
A sajátos egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó szabályok további egyszerűsítését jelenti annak egyértelmű rögzítése, hogy a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat is. Az utóbbi két változás már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazható.
Összehangolták a közzétételi határidőket
A korábbi előírások szerint nem volt teljes az összhang a számviteli beszámoló letétbe helyezésének, illetve közzétételének határideje és a társasági adóbevallás benyújtási határideje között.
Az összhang megteremtése érdekében a mérlegfordulónaptól számított 90, 150 és 180 napos kötött beszámoló letétbe helyezési és közzétételi határidőket rugalmasabb, naptári hónapokban kifejezett határidők váltották fel. Ennek megfelelően az alábbiak szerint kell teljesíteni a beszámolók nyilvánosságra hozatalát:
A változások már a 2011-ben indult üzleti évre vonatkozóan is alkalmazhatók.
A közzétételi kötelezettség elmulasztása
Korábban a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén az adózó figyelmének felhívását követően a figyelemfelhívásban jelölt határidő lejártát követően azonnal az adózó adószámának felfüggesztése, majd megszűntnek nyilvánítása következett.
A módosítás a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének elmulasztásához kapcsolódó szankciót többlépcsőssé, arányosabbá és fokozatossá teszi. A módosítással az adóhatóság e tekintetben kétszeres mulasztási bírság megállapítása és határidő kitűzése mellett igyekszik az adózót a kötelezettség teljesítésére rábírni, de a teljesítés elmaradása továbbra is az adószám törlését és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezését vonja maga után.
Az Adó Kódex 2012/3. száma részletesen ismerteti a számviteli törvény és a kapcsolódó rendeletek módosításait.
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
A fő pénzügyi kimutatások körén az IFRS 18 sem változtat, bontásban és besorolásban is alkalmaz azonban gyökeresen új megoldásokat, ami alapvető struktúrát érintő változást hoz.
Nagy téma a számlázás és kérdésköre, különös tekintettel, hogy a számla a költségelszámolás és így a könyvelés alapja, áfa tekintetében pedig az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele is. Számlázás kapcsán azonban számos kérdéskör, probléma, érdekesség felmerülhet.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!