Változott a mikrogazdálkodói beszámoló

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavaly év végi jogszabályváltozások módosították a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló egyes előírásait is.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit a Magyar Közlöny 2013. évi 222. számában 2013. december 30-án kihirdetett, a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosította.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban: mikrogazdálkodói beszámoló) összeállítása során fő szabályként a Korm. rendelet szabályait kell kötelezően követni, a jogszabály csak rendkívül kevés esetben hagy döntési szabadságot és választási lehetőséget a mikrogazdálkodó kezében. Ezekről a döntési pontokról a mérleghez kapcsolódó kiegészítő információk között kell nyilatkozni. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az egyes, kiegészítő információk között feltüntetett számviteli választásoktól leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után lehet eltérni. Ezek a döntési pontok:

• a kis értékű eszközök egy összegű értékcsökkenési leírásánál alkalmazott értékhatárt, ha az kisebb, mint 100 ezer forint,
• ha a mikrogazdálkodó a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak tényét,
• a betéti társaságként, közkereseti társaságként vagy egyéni cégként működő mikrogazdálkodónál a sajátos számviteli eljárások alkalmazásának tényét.

A módosítás meghatározza a kis értékű eszközök fogalmát a mikrogazdálkodói beszámoló kapcsán. Kis értékű eszközöknek minősülnek a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek és tárgyi eszközök.

Számviteli szempontból lényeges a különbség a karbantartás és a felújítás között, hiszen a karbantartás költségei a tárgyévi ráfordítások között kerülnek elszámolásra, a felújítás értékét viszont az adott eszközre kell aktiválni, és annak értékét értékcsökkenés formájában elszámolni. A módosítás pontosítja a mikrogazdálkodók esetében alkalmazandó egyszerűsítést. Eszerint nem minősül felújításnak az olyan tevékenység, amelynek egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot. Ezeket a költségeket tehát a ráfordítások között kell elszámolni a tárgyévi eredmény terhére.

A számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a halasztott bevételként elhatárolt rendkívüli bevételek megszüntetését az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is el lehessen számolni, amennyiben a halasztott bevételként kimutatott összeg jelentős, és a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja. A Korm. rendelet módosítása alapján az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szembeni feloldás lehetősége a mikrogazdálkodói beszámoló esetén nem alkalmazható.

Számviteli változások 2014

Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben? Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra! A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

A mikrogazdálkodói beszámoló esetében alkalmazható időbeli elhatárolások eseteit a Korm. rendelet egyértelműen felsorolja. Bár logikájában érthető volt, ám két alapvető eset hiányzott a Korm. rendeletből, amely most pótlásra került. Így az aktív időbeli elhatárolások megengedett esetei:

• olyan járó kamatbevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra – illetve az ezt megelőző időszakokra – vonatkoznak, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja,
• olyan költségek, ráfordítások, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek költségként, ráfordításként elszámolásra,
• olyan járó bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el,
• halasztott ráfordításként az átvállalt kötelezettséget, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot.

A passzív időbeli elhatárolások megengedett esetei:

• olyan fizetendő kamatráfordítások, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakot – illetve az ezt megelőző időszakokat – terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja,
• olyan bevételek, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet illetnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek bevételként elszámolásra,
• olyan, a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségek, ráfordítások, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva merülnek fel,
• halasztott bevételként a számviteli törvény 45. § (1) bekezdése szerinti tételt, ha annak rendkívüli bevételként elszámolt összege az 1 millió forintot meghaladja.

A Korm. rendelet könnyítésként lehetővé teszi, hogy a számviteli törvény által megkövetelt, külön bizonyítás nélkül is behajthatatlannak lehessen minősíteni a 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelést. A mikrogazdálkodói beszámolóban a követelésekre vonatkozó értékvesztés szabályai a következőképpen alakulnak. Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti követelésekre, valamint a behajthatatlanná nem minősített 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelésekre, ha azok az üzleti év mérlegfordulónapján fennálltak, és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezték azokat. Az értékvesztés mértéke, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában

• több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százaléka,
• több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százaléka,
• több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százaléka.

A Korm. rendelet módosítása változtat a devizás tételek elszámolási szabályain is. A mikrogazdálkodó a devizás tételeit fő szabályként az MNB árfolyamon számítja át forintértékre, illetve a devizás követelések és kötelezettségek esetében az áfa törvény szerinti árfolyamot alkalmazza. A módosítás értelmében az áfa törvény szerinti árfolyam alatt az MNB árfolyamot kell érteni (nem választható devizaeladási vagy EKB árfolyam), illetve egyszerűsítésként a forintért vásárolt valutát, devizát a fizetett összegben kell a könyvekbe felvenni, azaz ekkor a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

 

A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozónak az adott üzleti év első napjával bizonyos korrekciós tételeket kell elszámolnia, hogy a beszámoló korábbi tartalmát összhangba hozza a mikrogazdálkodói beszámoló sajátosságaival. Ezen nyitó-rendező tételek egyike az, hogy a devizahitelek év végi nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódó időbeli elhatárolást és céltartalékot meg kell szüntetni, és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldani. Sajátos szabályként a mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő, devizahitelek év végi árfolyamveszteségének elhatárolása kapcsán képzett halasztott ráfordítást nem kell azonnal feloldani, hanem az első üzleti év végén és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is meg lehet szüntetni, ha annak összege az 1 millió forintot meghaladja.

A mikrogazdálkodói beszámoló választását nem kell bejelenteni, de a mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó képviseletére jogosult személynek a mikrogazdálkodói beszámoló választásáról legkésőbb az üzleti év első napjával írásban nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot a bizonylatok megőrzésére vonatkozó határidőig meg kell őrizni.

A módosító jogszabály ezen kívül pontosabban megfogalmazza a mikrogazdálkodó átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó számviteli szabályokat.

Az említett módosuló szabályokat először a 2014. évben induló üzleti évről készített mikrogazdálkodói beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített mikrogazdálkodói beszámolóra is alkalmazhatók.

---