Közzétett éves beszámoló ismételt közzététele
Melyek azok az esetek mikor a közzétett éves beszámolót ismételten közzé lehet/kell tenni?
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavaly év végi jogszabályváltozások módosították a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló egyes előírásait is.
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit a Magyar Közlöny 2013. évi 222. számában 2013. december 30-án kihirdetett, a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosította.
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban: mikrogazdálkodói beszámoló) összeállítása során fő szabályként a Korm. rendelet szabályait kell kötelezően követni, a jogszabály csak rendkívül kevés esetben hagy döntési szabadságot és választási lehetőséget a mikrogazdálkodó kezében. Ezekről a döntési pontokról a mérleghez kapcsolódó kiegészítő információk között kell nyilatkozni. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az egyes, kiegészítő információk között feltüntetett számviteli választásoktól leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után lehet eltérni. Ezek a döntési pontok:
A módosítás meghatározza a kis értékű eszközök fogalmát a mikrogazdálkodói beszámoló kapcsán. Kis értékű eszközöknek minősülnek a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek és tárgyi eszközök.
Számviteli szempontból lényeges a különbség a karbantartás és a felújítás között, hiszen a karbantartás költségei a tárgyévi ráfordítások között kerülnek elszámolásra, a felújítás értékét viszont az adott eszközre kell aktiválni, és annak értékét értékcsökkenés formájában elszámolni. A módosítás pontosítja a mikrogazdálkodók esetében alkalmazandó egyszerűsítést. Eszerint nem minősül felújításnak az olyan tevékenység, amelynek egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot. Ezeket a költségeket tehát a ráfordítások között kell elszámolni a tárgyévi eredmény terhére.
A számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a halasztott bevételként elhatárolt rendkívüli bevételek megszüntetését az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is el lehessen számolni, amennyiben a halasztott bevételként kimutatott összeg jelentős, és a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja. A Korm. rendelet módosítása alapján az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szembeni feloldás lehetősége a mikrogazdálkodói beszámoló esetén nem alkalmazható.
Számviteli változások 2014 |
---|
Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra! A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
A mikrogazdálkodói beszámoló esetében alkalmazható időbeli elhatárolások eseteit a Korm. rendelet egyértelműen felsorolja. Bár logikájában érthető volt, ám két alapvető eset hiányzott a Korm. rendeletből, amely most pótlásra került. Így az aktív időbeli elhatárolások megengedett esetei:
A passzív időbeli elhatárolások megengedett esetei:
A Korm. rendelet könnyítésként lehetővé teszi, hogy a számviteli törvény által megkövetelt, külön bizonyítás nélkül is behajthatatlannak lehessen minősíteni a 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelést. A mikrogazdálkodói beszámolóban a követelésekre vonatkozó értékvesztés szabályai a következőképpen alakulnak. Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti követelésekre, valamint a behajthatatlanná nem minősített 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelésekre, ha azok az üzleti év mérlegfordulónapján fennálltak, és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezték azokat. Az értékvesztés mértéke, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában
A Korm. rendelet módosítása változtat a devizás tételek elszámolási szabályain is. A mikrogazdálkodó a devizás tételeit fő szabályként az MNB árfolyamon számítja át forintértékre, illetve a devizás követelések és kötelezettségek esetében az áfa törvény szerinti árfolyamot alkalmazza. A módosítás értelmében az áfa törvény szerinti árfolyam alatt az MNB árfolyamot kell érteni (nem választható devizaeladási vagy EKB árfolyam), illetve egyszerűsítésként a forintért vásárolt valutát, devizát a fizetett összegben kell a könyvekbe felvenni, azaz ekkor a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozónak az adott üzleti év első napjával bizonyos korrekciós tételeket kell elszámolnia, hogy a beszámoló korábbi tartalmát összhangba hozza a mikrogazdálkodói beszámoló sajátosságaival. Ezen nyitó-rendező tételek egyike az, hogy a devizahitelek év végi nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódó időbeli elhatárolást és céltartalékot meg kell szüntetni, és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldani. Sajátos szabályként a mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő, devizahitelek év végi árfolyamveszteségének elhatárolása kapcsán képzett halasztott ráfordítást nem kell azonnal feloldani, hanem az első üzleti év végén és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is meg lehet szüntetni, ha annak összege az 1 millió forintot meghaladja.
A mikrogazdálkodói beszámoló választását nem kell bejelenteni, de a mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó képviseletére jogosult személynek a mikrogazdálkodói beszámoló választásáról legkésőbb az üzleti év első napjával írásban nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot a bizonylatok megőrzésére vonatkozó határidőig meg kell őrizni.
A módosító jogszabály ezen kívül pontosabban megfogalmazza a mikrogazdálkodó átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó számviteli szabályokat.
Az említett módosuló szabályokat először a 2014. évben induló üzleti évről készített mikrogazdálkodói beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített mikrogazdálkodói beszámolóra is alkalmazhatók.
Melyek azok az esetek mikor a közzétett éves beszámolót ismételten közzé lehet/kell tenni?
A követelésekről általában, a követelések értékeléséről és a csődeljárás számviteléről olvashat többek között az Adó-kódex legfrissebb számában.
Ismertetjük a törvényi definíciót, elmondjuk az adóellenőrzések legfontosabb tapasztalatait és szólunk a fiktív számlák korrekciós lehetőségeiről is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!