2019-től nem kell nyugdíjjárulékot fizetni a nyugdíjas munkavállalónak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még csak ízlelgetjük azt a kedvező változást, hogy 2019. január 1-jétől módosulnak a nyugdíj melletti keresőtevékenység szabályai, de már most nagyon sok gyakorlati kérdés felmerül az új helyzettel kapcsolatban.

A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség, vagy a kötelezettség alóli mentesülés több dologra is kihatással van, így annak 2019-es változása is több kérdést fog érinteni.

Ezek közül most a 0,5%-os mértékű, a nyugdíj melletti keresőtevékenység alapján megállapításra kerülő nyugdíjnövelés kerül bemutatásra.

A társadalombiztosítási szabályok szerint. a biztosított (pl. munkavállaló, közalkalmazott) keresetéből, jövedelméből többféle járulékot, köztük nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék mértéke 10%.

Általános esetben a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak szolgálati időnek minősül, a nyugdíjasként elért kereset után fizetett nyugdíjjárulék azonban nem keletkeztet további szolgálati időt.

Ebben az esetben a járulékfizetés fejében nem további szolgálati idő kerül elismerésre, hanem egy speciális juttatásra, a nyugdíj összegének 0,5 százalékkal történő megnövelésére keletkezik jogosultság.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 22/A §-a szerint a saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egy tizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

A nyugdíjnövelés már hivatalból kerül megállapításra, kérelem nélkül, évente szeptember 30-ig megtörténik az erről szóló határozat kézbesítése az érintettek számára, és a januárig visszamenőlegesen kifizetett összeg is megérkezik.

2019-től sok nyugdíj mellett dolgozó személy számára változás lesz ezen a területen.

A változás a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (közismert nevén Tbj.) 25.§-ának 2019. január 1-vel hatályos módosításából ered.

A jövőre hatályba lépő új szabályozás szerint az Mt. (Munka Törvénykönyve) szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem fizet majd nyugdíjjárulékot ebből a jogviszonyból származó jövedelme után. (A teljesség érdekében utalni kell arra is, hogy a Tbj. 25. §-ának változása szerint ez a nyugdíjas 2019. január 1-től nem fog természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem fizetni ebből a munkaviszonyból származó jövedelme után.)

A kedvező változás a nyugdíjak területén egyrészt azt jelenti, hogy a nyugdíjas munkavállaló nettó jövedelme magasabb lesz a nyugdíjjárulék összegével, a 10 százalékkal ( a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék), másrészt viszont azzal fog járni,, hogy a nyugdíjas nem kap munkabére után 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést , mert ez a növelés csak a nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem után állapítható meg.

Nagyon lényeges felhívni a figyelmet arra hogy a Tbj. 25.§-ának szövege csak az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alóli mentességét mondja ki.

Mód van azonban keresőtevékenységet folytatni munkaviszonyon kívüli formában is, például megbízási szerződés alapján,, itt visont nem tartalmaz mentességet a Tbj.új szabálya a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alól. Ezekben az esetekben ha van nyugdíjjárulék fizetés, továbbra is van nyugdíjnövelésre alapot adó jövedelem is,azaz a 0,5%-os nyugdíj növelés megállapításra kerül a jövőben is.

Lehetnek majd olyan saját jogú nyugdíj mellett keresőtevékenységet folytatók is, akiknél mind a kétféle helyzet előfordul, lesz járulékmentes munkabérük, és járulékköteles megbízási díjuk is, melyeknél a munkabér után nem, a megbízási díj után viszont igen, jár majd a nyugdíjnövelés.

Az alkalmazandó szerződés típust, munkaszerződés vagy megbízási szerződés, természetesen továbbra is a tevékenység jellemzői fogják meghatározni. A járulékmentesség érdekében nem köthetünk munkaszerződést egy olyan tevékenységre, amely a polgári jog szabályainak felel meg a felek közötti mellérendeltség, a teljesítés helye és feltételei, és egyéb, a megbízási szerződésre jellemző körülmények alapján.

---