40 százalékos büntetőadó épül be a katába. Veszélyben a nagy katáztatók?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormányzati bejelentések alapján várhatóan egy 40 százalékos kulcs kerül majd bevezetésre a katáztató oldalán 2021-től, ha a katás adózó egy partner felé kiállított számláin szereplő ellenérték meghaladja a 3 millió forintot. Előreláthatóan korlátozó szabályok lépnek életbe a kapcsolt vállalkozásokra és a többes katás jogviszonyokra vonatkozóan is – írja az RSM blogja.

A katás adózás kedvező feltételei miatt hódított mind a kisvállalkozók, mind az őket szerződtető cégek körében. Az utóbbi években azonban megjelent a kata visszaélésszerű használata: sokan a foglalkoztatás alternatívájaként használták. A korábban felreppenő hírek, illetve a sorozatos szakmai egyeztetések egyértelművé tették, hogy van egyfajta turbulencia a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) körül. Most úgy tűnik, 2021 januárjától valóban új kata szabályokban ölt majd testet a szigorítás.

A vállalkozási adónemként indult katát próbálja visszaterelni szabályozás az eredeti mederbe, lenyesegetve a munkaviszony helyettesítését célzó vadhajtásokat. A széles ügyfélkörnek dolgozó és számlázó katás vállalkozók, vállalkozások januártól nem érzik majd a változást, de azok mindenképpen akik a 3 milliós értékhatárt meghaladó volumenben számláznak egy-egy partnerük felé. A 3 milliós összeghatár felett belépő 40 százalékos adóteher a havi fix költség és az iparűzési adó mellett az eddigi évi 12 milliós bevételhez kapcsolódó évi 7 százalékos adóteherről (havi 50.000 Ft + 2 százalék hipa) 37 százalékra is feltolhatja a katás terheket. A tervezett adótöbbletet ugyanakkor nem a katás adózónak, hanem a számláit befogadó partnernek kellene megfizetnie.

Kérdéses, hogy például egy szabadúszó vállalkozóként dolgozó grafikus – aki több céggel dolgozik együtt -, és partnerei hogyan veszik majd azt az akadályt, hogy a katás adózó egyik partnere felé sem számlázhat évi 3 millió forintnál többet, máskülönben a számlabefogadóak vállalnia kell, a 40 százalékos többlet adóterhet az összeghatár átlépését követően.

A katás jogviszony emellett januártól csak egyetlen vállalkozási minőségben választható, nem lehet valaki egyszemélyben katás egyéni vállalkozó és katás társaság tagja.

Katás adózás – eddig jelentős volt a költségelőny…

A jövedelmi sávoktól független fix adó jelentős különbségeket generál a kisadózók körén belül is, de az igazi ellentmondás a kisadózók és a „klasszikus” munkavállalók között feszül. A mai magyar átlagjövedelmet alapul véve a katás megbízott közel 30 százalékkal magasabb nettó jövedelemmel, a katáztató pedig 19 százalékkal alacsonyabb összköltséggel számolhat, mint a hasonló helyzetben lévő munkavállaló. A költségvetés pedig a katás foglalkoztatás nyomán mintegy 73 százalékkal kevesebb bevételhez jut, mint munkaviszony esetén jutott volna.

A kata talán legnagyobb rákfenéje, hogy az erőteljesen degresszív adóterhelés folytán (bruttó minimálbérnél 31+2 százalék, bruttó 1.000.000 forintnál pedig 5+2 százalékos effektív adóterhet jelenthet) visszaélésszerű felhasználás hiányában is igazságtalan (sérti az arányos közteherviselés elvét) és erősen versenytorzító. Sajátosságai folytán a kata az idők folyamán egyre inkább az adókijátszás eszközévé vált. Az említett tendencia erősödését a jogszabályban rögzített – munkaviszony törvényi vélelmének megdöntésére alkalmas – feltételrendszer nemhogy megakadályozni nem tudta, sokkal inkább elősegítette azt.

A kata másik jelentős hátránya társadalombiztosítási szempontból jelentkezik: az alacsony tételes adó alacsony társadalombiztosítási ellátási alapot eredményez. Mindez komoly következményekkel járhat több százezer adózó nyugdíjellátására nézve és táppénz szempontból sem előnyös. Különösen annak fényében, hogy a számadatok szerint emelt összegű kata-fizetést csak a kisadózók töredéke (mintegy 15.000 fő) választotta. A gyermekvállalást tervező nők esetében pedig az alacsony csed és gyed jelenthet további problémát.

Kata – hét feltételből kettő a minimumkritérium

Az adóelkerülés gondolatköréhez visszatérve: a katások körében az „adótudatosság” sarokkövét képezte és képezi az az egyszerű összefüggés, hogy hét törvényi feltételből kettő teljesülésével megdönthető a munkaviszony törvényi vélelme. A formai megfelelőségen túlmenően a munkafolyamatok nem túl radikális átalakításával, újraszervezésével, bizonyos elvárások bevezetésével tartalmilag sem különösebben nehéz megfelelni a törvényi vélelem megdöntésére alkalmas feltételek közül legalább kettőnek, s a korábbi alkalmazottakat katásként foglalkoztatni – ami nyilván nem azonos a kitűzött célként megfogalmazott könnyítésekkel.

A felkészült katáztatókkal/katásokkal szemben – bár az adóhatóság akár pontosan látja az érintetteket – az adóhatóság bicskája számos esetben beletört a jogviszony átminősítésekbe. Ezeket a kérdéseket a 3 milliós, egy partnertől származó jövedelem esetén a tervek szerint a megrendelői oldalt terhelő 40 százalékos extra adó javarészt felülírhatja, melynek a megfizetésére elsősorban a katás jogviszonyt vélhetően bújtatott foglalkoztatásra használó nagy cégek lesznek kötelezettek.

Mire számíthatnak a katások?

Az egyértelműen kijelenthető, hogy az adóhatóság és a kormányzat tudatában van az esetleges anomáliáknak, a vitathatatlan előnyök miatt egyértelmű szándék mutatkozik a kata megtartására, de várható a kiemelt figyelem és némi változás is. Elsődleges cél a katát rendeltetésszerűen használók erősítése, támogatása, a visszaélésszerű felhasználók egyidejű visszaszorítása mellett. Fontos a tervezett intézkedések pontos célzása. Jelen pillanatban az adóhatóság elsődleges információforrását a katás jogviszony alanyainak adatszolgáltatása jelenti. A közeljövőben az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának szigorúbb szankcionálása mellé belép az online számlaadatszolgáltatás is, amely a korábbinál jóval hatékonyabbá teheti az információszerzést.

A kormányzati bejelentések alapján a visszaélésszerű felhasználások visszaszorítása érdekében a többletköltségek a belföldi katáztató oldalán jelentkeznek majd, akik nyilvánvalóan fokozott adóhatósági érdeklődéssel, továbbá célzott és hatékonyabb ellenőrzésekkel is számolhatnak majd.

Hatékonyabb digitalizált katás ellenőrzéseket futtathat a NAV?

Egy dolog tehát vitán felül áll: a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján a nagy létszámban katáztatókat automatikus ellenőrzésekkel le tudja válogatni. Akár támogató attitűddel ezt az érintettek tudomására tudja hozni, és a nem az eredeti célok mentén kialakított, munkaviszony helyett katás jogviszonyokkal trükközőkkel szemben fel fog lépni, bizonyos szektorok (ismételt) kifehérítése érdekében. Ne feledjük, az adóhatóság pontosan láthatja, hogy a katába belépők milyen jogviszonyban álltak a katát megelőzően!

Az online számla adatszolgáltatás július 1-től kiterjed az alanyi áfamentesekre is. Tegyük hozzá, hogy a kisadózó megjelölés opcionális elemként már bekerült a számla XML adatmezői közé. A NAV így valós időben nagy pontosságú adatokhoz juthat erről az adózói körről és számlabefogadó partnereiről is. Éppen ezért a növekvő ellenőrzési kitettségre tekintettel a nagy számban alkalmazott katás struktúrák jogszabályi megfelelőségének felülvizsgálata, ellenőrzési szempontú előzetes átvilágítása fontos a katás megbízók számára is.

A jelenlegi adóeljárási szabályozás sajátosságai folytán egy esetleges terhelő adóhatósági megállapítás során az adókülönbözet nagy része és a szankció a „gazdasági munkáltató” lelkén szárad. A munkáltatót terheli egy katás átminősítés kapcsán az elmaradt szja-fizetésen kívül tulajdonképen az összes járulékkülönbözet megfizetése, a szándékosság esetén előirányzott 200 százalékos adóbírság, az adóelőleglevonási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható 50 százalékos mulasztási bírság, esetlegesen a be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása miatt kiszabható emelt összegű mulasztási bírság, üzletzárás stb.

Mi a kata népszerűségének titka?

Az eredeti szándék szerint a kata az alacsonyabb teherviselési képességgel rendelkező mikro- és kisvállalkozások (egyéni vállalkozók, személyegyesítő társaságok) számára jelentett mentőövet egyszerűsített vállalkozói adóként és fehérítette ki jelentős mértékben az említett szektort.

A kata vonzereje mindenekelőtt abban áll(t),hogy viszonylag alacsony, de az évek során folyamatosan emelkedő – az áfa alanyi mentesség mindenkori értékhatáraihoz többé-kevésbé igazodó – bevételi határokig tesz lehetővé:

• egy rendkívül egyszerű,
• havi fix összegű,
• viszonylag sok adónemet kiváltó átalányadózást,

amelynek minimálisak az adminisztratív terhei is.

A kata a jövedelemadók mellett mindenekelőtt a munkabért terhelő közterheket váltja ki, ráadásul az alanyi mentes értékhatáron belül maradva az áfa sem jelent többletköltséget, így „ideális” esetben az átalányadón túl csak az iparűzési adóval kell számolni, utóbbi kapcsán is lehetőség nyílik egyszerűsített adóalap-megállapításra. A kata tehát valóban olcsó megoldást jelentett sokak számára. A munkabérek magas adóterhelése mellett egyáltalán nem meglepő, hogy egyre többen tértek át a katára adóoptimalizálási céllal. A kisadózók létszámának kiugró növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárult az értékhatár 2017. évi megduplázása 6 millió forintról 12 millió forintra. A kata alkalmazása mellett a megbízónak kevesebb költsége merül fel, a megbízottnak pedig több nettó jövedelme marad, mintha munkaviszony keretében működnének együtt. Az említett érdekközösség úgy tűnt, hogy felülírja a kata összes lehetséges árnyoldalát.

A kata felemelkedése

2013-as bevezetése óta a kata egy folyamatos sikertörténet, már ami az adóalanyok számát illeti.A 2013-mas induláskor 75.704-gyen  katáztak (64.023 egyéni vállalkozó és 11.681 társas vállalkozó), a katás adózók száma 2017-re 203.464-re emelkedett (203.255 egyéni vállalkozó és 23.209 társas vállalkozó), idén pedig már közel 400.000 katással és hozzávetőlegesen 200 milliárd forint költségvetési bevétellel számol a minisztérium.

Az adónem bevezetése óta tehát közel ötszörösére emelkedett az adóalanyok száma.

A bejegyzés szerzője dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary adótanácsadója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---