A döntés átütemezve – mi történik, ha elhalasztjuk a nyugdíjba vonulást?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak. Érdemes átgondolni a döntést, mert az idei 15 százalékos nyugdíjemelés csak annak jár, aki tavaly nyugdíjba vonult.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Ez az az időpont, amelytől kezdve már kérhető az öregségi nyugdíj megállapítása.

A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Tekintsük át, mi történik akkor, ha a korhatár betöltésekor, illetve a negyven év jogosultsági idő elérésekor nem történik meg a nyugdíj igénybevétele.

Ez az eset nem ritka, mivel a nyugdíj jogosultság bekövetkezésekor nem kötelező a nyugdíjigény benyújtása, annak időpontja a jogosult döntésétől függ. Egyszerűbbé teszi a helyzetet az a körülmény is, hogy ma már az öregségi nyugdíj megállapításának nem előfeltétele a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) megszüntetése, így munkavégzés mellett is bármikor kérhető a nyugdíj megállapítása.

Amennyiben a körülmények nem feltétlenül indokolják, hogy a nyugdíjat már az első lehetséges időponttól igénybe vegye valaki, a 2023. január havi nyugdíjemelés mértékének – tizenöt százalék – ismeretében célszerű átgondolni, előnyös-e, vagy nem, ha a döntést elhalasztjuk, későbbi időponttól igényeljük a nyugdíjat.

Most már pontosan ki lehet számítani, hogy egy 2022-es kezdetű nyugellátás milyen összegű lesz 2023. januárjától kezdve, és mekkora lesz a 2023-as tizenharmadik havi nyugdíj.

Öregségi nyugdíj a nyugdíjkorhatár elérésétől kezdve, vagy később

Öregségi nyugdíjkorhatár

• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Az 1957-ben születettek 2022-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek ettől a naptól kezdve a nyugdíjba vonulás mellett, azaz igényelhetik 2022. évi kezdő időponttal a nyugellátást, vagy majd csak később.

Az 1958-ban születettek már csak 2023-as kezdetű nyugellátásban gondolkozhatnak.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

Ez a kérdés azokat is érinti, akik az adott évben érik el nyugdíj jogosultságukat, és azokat is, akikkel ez már korábban megtörtént, de eddig valamilyen oknál fogva – legtöbbször a tovább dolgozás miatt – még nem döntöttek a nyugdíj igénylés mellett.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2022-ben történik a nyugdíjba vonulás, a nyugellátás összege a 2022. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és még nem részesülünk a 2022. évi éves, januári nyugdíjemelésben, de a 2023. éviben már igen.

Ha 2022 után, 2023-ban történik majd a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerinti lesz a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2024-ben jár majd.

Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.

A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz majd az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik. Így arra a kérdésre választ adni, hogy egészen pontosan mennyi lesz az adott évben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Abban az esetben, ha mégis a korábbi időpontban történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

Nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.

Ha a hölgy 2022-ben szerzi meg a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást 2022-ben, vagy majd csak 2023-ban, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.

Így növekszik a nyugdíj összege későbbi nyugdíjba vonuláskor

Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Ez a lehetőség a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásánál azért nem áll fenn, mert a nyugdíjnövelés előfeltétele a nyugdíjkorhatár betöltése, ez pedig ennél a korhatár betöltése előtti nyugdíjazási kedvezménynél még nem történik meg.

Még egy kedvező lehetőség

A Tny. 82.§-ában foglaltak szerint kérhető a nyugdíj rögzítése, azaz folyósítás nélküli megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjára.

Ezzel a lehetőséggel az élhet, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt elérte, és eddig az időpontig megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, a húsz évet.

A nyugdíj rögzítéssel mód nyílik arra, hogy ha a személy a nyugdíj korhatár betöltése után tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 nap szolgálati időt szerez, és ez alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba vonulás idején választhat rögzített nyugdíja évenkénti emelésekkel növelt összege és a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg között a kedvezőbb összegű ellátás folyósítása érdekében.

Ez a lehetőség szintén nem érinti a „nők 40” kedvezményes nyugellátását igénybe vevő hölgyeket, mert a korhatár betöltése feltétel itt sem tud teljesülni.

Amikor egy hölgy a kedvezményes nyugellátás igénybevétele mellett dönt, ez egy végleges döntés a nyugdíj összege szempontjából, az már csak az éves nyugdíjemelésekkel fog növekedni. Az esetleges továbbdolgozás nem lesz hatással a nyugdíjra, mert a hölgy, mint saját jogú nyugdíjas további szolgálati időt már nem szerezhet, mert mentesül a keresete utáni társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség alól.

---