A szünidei diákmunka és a nyugdíj kapcsolata
Megmutatjuk, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a diák a munkavégzéssel, és mikor nem.
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hogyan történik a szolgálati idő számítása, ha a dolgozót a törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben foglalkoztatták?
Válasz:
Ha a dolgozót a törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben foglalkoztatják, és a keresete is kevesebb a minimálbérnél, akkor arányos szolgálati időről beszélünk. Az ilyen munkaidőben történő foglalkoztatás főleg a vállalkozók, valamint a társas vállalkozók alkalmazottainál gyakori, ezért fontos megismerni ennek lényegét.
Az arányos szolgálati idő szabálya a következő
Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb és a törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben foglalkoztatják, – az 1996. december 31-ét követő időszakra – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során.
Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. (Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiket a munka törvénykönyve szerint teljes munkaidőben foglalkoztatnak.)
Fontos szabály, hogy a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni.
Az arányos szolgálati idő kiszámítása:
Az arányos szolgálati időt úgy kell kiszámítani, hogy
Példa:
2003 évben az igénylőt napi 4 órában foglalkoztatták, és havi 30000.-Ft. munkabérben részesült. Ez az igénylő 2003 évben a jogviszonyával nem szerezhetett 365 napi szolgálati időt az ismertetett szabály miatt.
A számítás a következő: 2003.január 1-december 31.-ig elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelme 30.000.-Ft.×12 hónap=360.000.-Ft. volt.
Ezen időszakra számított minimálbér összege: 50.000Ft.×12 hó=600.000.-Ft.
A tényleges kereset és minimálbér aránya: 360.000: 600.000=0.60%. Ezt kell megszorozni az adott időszak napjainak számával: tehát 365×0.60%=219 nap.
A példabeli esetben igénylő 365 nap helyett 219 nap szolgálati időt szerzett.
Válaszadó: Póczik Kálmánné. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
Megmutatjuk, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a diák a munkavégzéssel, és mikor nem.
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a legmagasabb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Most még döntési helyzetben vagyunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!