A szünidei diákmunka és a nyugdíj kapcsolata

Megmutatjuk, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a diák a munkavégzéssel, és mikor nem.

Releváns jogszabályok: – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről – 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről – 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

Szünidei munka – többféle lehetőség

Számos lehetőség áll rendelkezésre a diákmunka módjának megválasztásához. Lehet dolgozni munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka keretében, vagy diákszövetkezet tagjaként.

Ebben az írásban a leggyakrabban választott foglalkoztatási formák kerülnek bemutatásra.

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás: szolgálati idő

A nyári szünetben már a tizenötödik életévét betöltött iskolai tanuló is dolgozhat munkaviszonyban, munkaszerződés megkötésével. A szerződést általában határozott időre kötik meg a felek, az időtartam rövidségére tekintettel próbaidő kikötése nélkül, gyakran részmunkaidővel.

Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy a fiatal munkavállalókra, azaz a tizennyolc év alatti munkavállalókra a felnőttekre vonatkozó munkajogi szabályoktól eltérő rendelkezések is alkalmazandóak, többek között több pihenő időt biztosítva számukra. (Lásd: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 114.§)

A munkaviszonyban végzett tevékenység biztosítási kötelezettséggel jár, a munkaviszonyban álló diák munkavállaló biztosított lesz, szolgálati időt szerez erre az időtartamra, és nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetet. Amennyiben részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, és a munkabér összege nem éri el a minimálbér összegét, a nyugellátásnál az arányos szolgálati idő számításának szabályai is alkalmazandóak.

Megbízási szerződés alapján végzett tevékenység: nem mindig szolgálati idő

A tevékenység feltételei alapján sor kerülhet megbízási szerződéssel történő munkavégzésre is. A szerződés típusának (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) megválasztása a felnőttek esetében alkalmazandó szempontokkal azonos kritériumokkal történik.

Társadalombiztosítási oldalról nézve, a megbízási szerződéssel végzett tevékenység munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül, és nem minden esetben keletkeztet biztosítási jogviszonyt. így szolgálati időt sem.

A megbízásos jogviszony ugyanis csak akkor lesz biztosítási jogviszony, így szolgálati idő is, ha a megbízási díj eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

Ez az összeg 2024-ben a 266.800 forintos minimálbérre tekintettel havi 80.040 forint, napi 2.668 forint.

Iskolaszövetkezet keretében végzett tevékenység: nem szolgálati idő

A diákok körében nagyon népszerű kereseti forma az iskolaszövetkezet keretében végzett munka, melynél a szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében dolgozhat a „megrendelő” részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál.

A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás, továbbá a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései határozzák meg.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére a Munka Törvénykönyve meghatározott rendelkezéseit, különösen a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait is, (például a hosszabb munkaközi szünetet, a hosszabb napi pihenőidőt, a túlóra és az éjszakai munka tilalmát).

A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.

Társadalombiztosítási helyzet

Fontos tudni, hogy nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem – (Lásd:2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont).

Ennek megfelelően az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka díjazásából nem történik társadalombiztosítási járulék fizetés (18,5%), és nem keletkezik jogosultság társadalombiztosítási ellátásokra sem.

Ez a tevékenység, szemben a munkaszerződés alapján végzett szünidei diákmunkával, nem lesz szolgálati idő a nyugellátáshoz.

Egészségügyi szolgáltatásra a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogosult az iskolaszövetkezet tagja.

---