A hét kérdése: hogy kapható nyugdíj három országból?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogy számítják ki annak a nyugdíját, aki aki a Magyarországon szerzett szolgálati idején kívül Ausztriában és Németországban is dolgozott?


Annak aki Magyarországon, Ausztriában és Németországban is dolgozott, nyugdíj igényének elbírálása során a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendeletek előírásait kell alkalmazni.

E rendeletek szabályai szerint valamennyi tagállam a saját rendszerének hatálya alatt szerzett biztosítási idő alapján, a nála érvényes jogszabályok szerint köteles a jogosultat megillető nyugdíjat megállapítani és folyósítani a következők szerint:

  1. Meg kell állapítani az adott országban hatályos, nemzeti szabályok alapján az öregségi nyugdíjat, ha az igénylő az adott ország szabályai szerint megszerzett biztosítási ideje alapján jogosult ellátásra.
  2. Valamennyi tagállamban szerzett biztosítási idő összeszámításával meg kell határozni a nyugdíj elméleti összegét úgy, mintha valamennyi időt az adott tagállamban szerezte volna a nyugdíjigénylő. Az elméleti összegből olyan összegű tényleges ellátás megállapítására kerül sor, amely az adott országban szerzett szolgálati idő és az összeszámított, teljes szolgálati idő arányának megfelel.

A nemzeti szabályok (1.pont) és a közösségi szabályok (2.pont) szerint kiszámított nyugdíjösszegek közül a magasabb összeget folyósítják.

A megállapított magyar nyugdíj vagy nyugdíjrész vonatkozásában a kérelmezőnek a magyar jogszabályok szerinti feltételeket kell teljesítenie azzal, hogy nyugdíjrész megállapítása esetén a jogosultsághoz a külföldön szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni az előbb írtak szerint.

A külföldön, jelen esetben Ausztriában és Németországban szerzett szolgálati idő alapján járó ellátásról az osztrák és a német szerv saját szabályai szerint dönt.

(Jogszabályok: a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendeletek valamint az 1997. évi LXXXI. törvény.)

A kérdést Póczik Kálmánné szakértőnk válaszolta meg. Korábbi kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).