A hét kérdése: magánnyugdíjpénztári tagság és árvaellátás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Van-e hatása a magánnyugdyjpénztári tagságnak az árvaellátásra, befolyásolja-e annak összegét?


A nyugdíjmérték attól függően változik, hogy a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán összegyűlt tagdíj összegét – illetve annak legalább az árvára eső részét – átutalták-e, illetőleg a kedvezményezett hozzátartozó vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

Ha az átutalást a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik.

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

Amennyiben a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán összegyűlt tagdíj összegét nem kezdeményezték átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, vagyis a volt biztosított magánnyugdíjpénztár tagja maradt, az ellátás összegét úgy kell megállapítani, hogy a Tny. 20. és 21. § alapján kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.

A magánnyugdíj-pénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószám meghatározása  (1. melléklet):

1.    A magánnyugdíj-pénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószámot a következők szerint kell kiszámítani:
Sz = h + (1–h) * 0,75,

ahol:

Sz = az alkalmazásra kerülő szorzószám értéke, és 

h =  a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő / a teljes elismert szolgálati idő

(Tny. 2.§, 21/A. §,44/C. §,106 Mpt. 29. §, Mpt. 123. §.)

A kérdést Póczik Kálmánné szakértőnk válaszolta meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mit jelent a nyugdíjelőleg?

Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.

2024. június 20.

Hogyan kérhetünk igazolást a szolgálati időről?

Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. június 17.

Diákmunka: hogyan lehet dolgozni árvaellátás mellett?

A nyári iskolai szünetben sok diák dolgozik rövidebb, hosszabb ideig. Ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy árvaellátásban részesülő diák esetén a keresőtevékenység befolyásolja-e az árvaellátás folyósítását.