A korhatár előtti ellátás mellett dolgozó munkavállaló


A korhatár előtti ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytató személy munkajogi és társadalombiztosítási szempontból is sajátos helyzetben van.

A korhatár előtti ellátás vonatkozásában tekintsünk vissza arra, hogy 2012. előtt többféle okból, jogcímen volt lehetőség a nyugdíj korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat igénybe venni (például hosszú szolgálati idő alapján előrehozott öregségi nyugdíjat, hivatásos szolgálati jogviszony alapján szolgálati nyugdíjat).

Ezek az ellátások a módosuló szabályokra tekintettel 2012. január 1-től korhatár előtti ellátásként kerültek tovább folyósításra az érintett személy nyugdíj korhatára eléréséig.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől az ellátás változatlan összegben öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.

A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett korlátozott összeghatárig lehet keresőtevékenységet is folytatni. Ez a jövedelemhatár évente a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszoros összege, 2021-ban 2.898.000 forint.

A korhatár előtti ellátás mellett folytatott kereső tevékenységgel az érintett személy szolgálati időt szerez nyugdíjjárulék, 2020. júliustól társadalombiztosítási járulék fizetése alapján. Mivel ez az ellátás nem nyugdíj, az ellátásban részesülő nem nyugdíjas, így szerezhet további szolgálati időt, szemben az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalókkal.

Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerez az érintett személy, öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől, amikortól korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja, kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását.

Ezt a lehetőséget a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. §-a tartalmazza.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető.

Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő keresőtevékenységgel szerezhető meg 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben.

A kezdő időpont azért ez a nap, mert ettől az időponttól lépett hatályba a korhatár előtti ellátásokról szóló jogszabály, ettől a naptól történhetett legkorábban a korhatár előtti ellátás folyósítása, és az ellátás mellett kereső tevékenység folytatása.

Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított összeg, a jövőben ez kerül folyósításra.

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.

Az ismételt megállapítás lehetőségét tartalmazó szabályok vonatkoznak a szolgálati járandóságban részesülőkre is.

Munkajogi szempontból a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló a nyugdíjas munkavállalótól teljesen eltérő helyzetben van, mivel nem minősül nyugdíjas munkavállalónak a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294.§ (1) bekezdés g) pontja szerint.

Ez azt jelenti, hogy a korhatár előtti ellátás mellett dolgozó munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató az általános szabályok szerint szüntetheti meg felmondással, azaz a felmondást indokolnia kell. Ez nagy különbség a nyugdíjasnak minősülő (például a „nők 40” kedvezményes nyugellátásában részesülő, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, és a nyugellátáshoz szükséges mértékű szolgálati idővel rendelkező, azaz nyugdíj jogosult) munkavállalók helyzetéhez képest, akikkel szemben munkáltatójuk indokolás nélküli felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyt.

Másik jelentős eltérés, hogy a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló nem jogosult végkielégítésre, míg a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló adott esetben igen. Sőt életkora alapján emelt összegű végkielégítés is megilletheti. Ez a munkavállaló ugyanis általában az úgynevezett védett korban van, mely a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő munkavállalói életkort jelenti.

Az emelt összeg a végkielégítésnél az alapösszeghez képest további egy-három havi távolléti díjat jelent attól függően, hogy a munkavállaló milyen hosszú ideje áll a munkáltató alkalmazásában.

Összegezve fentieket a korhatár előtti ellátás mellett dolgozó személy sem társadalombiztosítási, sem munkajogi szempontból nem minősül nyugdíjasnak addig az időpontig, amíg be nem tölti nyugdíjkorhatárát.

Amikor azonban ez megtörténik, és ellátása öregségi nyugdíjjá alakul át, már mindkét területen nyugdíjasnak tekintendő, a változás nem csak a társadalombiztosítási helyzetében, hanem a munkaviszonyában is megjelenik.



Kapcsolódó cikkek

2021. július 22.

Meghaladta az 1400 forintot a fizikai dolgozók átlagos órabére

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1407 forint volt a második negyedévben, 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 1352 forintot – derül ki a Trenkwalder és a Moore Hungary elemzéséből.

2021. július 21.

Átmeneti rendeletek szabályozzák az otthoni munkavégzést

Az otthon dolgozókra vonatkozó szabályok átfogó, törvényi szintű rendezése még várat magára, és egyelőre átmeneti rendeletekkel igazítják a meglévő szabályokat a megnövekedett home office igényhez – elemezte a kormány nemrég megjelent újabb rendeletét a távmunka ideiglenes, tavaly év végén bevezetett rendszerének meghosszabbításáról a Niveus Consulting Group tanácsadó cég.

2021. július 21.

Új home office szabályok júliustól

Ismét foglalkozott a jogalkotó az otthoni munka intézményével: a júliusban kihirdetett szabályok már konkrétabban szólnak a távmunka-home office mikéntjéről, a rezsiátalányról, munkavédelemről.