Ki kérhet nyugdíjrögzítést 2025-ben?
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az „aktív” nagymamák segítségének igénybevételénél a még nem nyugdíjas személy jövőbeli helyzetét, a Gyes munkaviszonyra és a későbbi nyugdíjra való hatását is számításba kell venni. A helyzetet bonyolítja a nők kedvezményes nyugellátásának lehetősége.
A nyugdíjhoz közelítő, de még aktív nagyszülők gyermekgondozásban történő részvételével kapcsolatban a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetése előtt is számos kérdés érkezett. Így például a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának lehetőségével kapcsolatban a jogosultsági feltételek összetettsége miatt is sok kérdés merül fel, és érdeklődnek a nagymama Gyes-ről is.
Nézzük meg azonban azt is, hogy nagypapa mehet-e Gyes-re, és ha igen, az ő nyugdíjához is beszámít-e ez az időszak.
Tekintsük át először azt a kérdést, hogy a nagymama által igénybe vett gyermekgondozási segély, jelenlegi elnevezésével a gyermekgondozást segítő ellátás ( a továbbiakban együtt Gyes) folyósításának időtartama beszámítható-e a nők negyven év jogosultsággal történő kedvezményes nyugellátásához való jogosultságba.
Nem ritka esetet érint a kérdés, mivel az „aktív” nagymamák segítségének igénybevételénél a még nem nyugdíjas személy jövőbeli helyzetét, a Gyes munkaviszonyra és a későbbi nyugdíjra való hatását is számításba kell venni.
A kérdést az is indokolja, hogy a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel, annál szűkebb fogalom.
Ezért fontos annak pontos ismerete, hogy a szolgálati időnek minősülő időszakok közül mely idők vehetők figyelembe jogosultsági időként is.
Az ellátás igénybevételéhez jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Fenti gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátások bizonyos kivételektől eltekintve (pl. a főszabályként csak a szülő anya által igénybe vehető terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj) más személy által is igénybe vehetők.
Gyermekgondozási díjra például a szülő apa is jogosult.
Gyermeknevelési támogatás is a szülő által igényelhető, a Gyes pedig a szülők mellett a nagyszülők részére is megállapítható meghatározott feltételek mellett.
A szolgálati időként történő elismerés szempontjából nincs jelentősége fenti gyermekellátásoknál az igénybevevő nemének, mind női, mind férfi jogosult szolgálati időt fog szerezni az ellátásokból fizetett nyugdíjjárulék alapján.
A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása szempontjából viszont már csak az anyák és nagymamák által igénybe vett ellátásoknak van jelentősége.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A §-a szerint a jogosultakon kívül (szülők), de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a Gyes-re, ha
A nagyszülő részére a Gyes-re való jogosultság fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha
Három éves kor felett is sokszor előfordul olyan élethelyzet, hogy a kisgyermek három éves kora után betegsége miatt igényel otthoni felügyeletet, gyakran kell orvoshoz, vagy fejlesztő foglalkozásokra vinni, és ezt az időszakot a szülő már nem tudja munkájától távol tölteni, más családi segítséget, munkamegosztást kell megszervezni. A nagyszülő itt is segítség lehet.
A „nagyszülő gyes” szempontjából ebben az esetben is az általános szabályok érvényesülnek, azaz a gyermek tíz éves koráig tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén van lehetőség Gyes igénybevételére. Hasonló az ikergyermekek esete, amikor a Gyes szintén nem csak három éves korig, hanem a tankötelessé válás évének végéig folyósítható. Ha az ikrek esetén a tankötelessé válás éve nem azonos, a Gyes jogosultság a legkésőbb tankötelessé váló gyermekhez igazodik.
Összegezve fentieket a jogszabályi lehetőség szerint tehát a „nagymama gyes” is beszámít a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához.
A nagypapa pedig az általános szabályok szerint szolgálati időt szerez a Gyes ideje alatt.
A nagyszülő a gyermek három éves korától keresőtevékenységet is folytathat a Gyes mellett, legfeljebb heti harminc óra időtartamban, vagy időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
A nyugdíj összegének kiszámításánál a „nagyszűlői gyes” esete nem tér el az általános szabályoktól.
Azaz az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély összegét csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb. (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22.§ (2) bekezdés b) pontja.)
A 2020-tól igénybe vehető nagyszülői gyed is hasonlóan segíteni fog a gyermeknevelés feladatainak megosztásában.
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Év végéhez közeledve gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonulásra, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!