A nyugdíj miatt aggódik az egészségügy


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egészségügy megbénulástól tartanak a kötelező nyugdíjazás miatt a szakmai érdekképviseletek. Úgy látják, nincs garancia arra, hogy a tovább dolgozók pluszpénzt kapnak. Mindezekért Orbán Viktor kormányfőhöz fordultak nyílt levélben.


Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerdán juttatta el az MTI-hez a kormányfőnek írt nyílt levelüket. Ebben kiemelték: a rendelkezés következtében csak az idén a kormányzati adatok szerint 6481 „képzett és nagy tapasztalattal rendelkező” munkavállalót veszíthet az ágazat. Mind a munkavállalóknak, mind az egészségügyi intézményeknek bizonytalanságot okoz, hogy a továbbfoglalkoztatási kérelmet kellően részletes tájékoztatás hiányában kell aláírniuk a dolgozóknak, „úgy, hogy nincs jogszabályi garancia arra, hogy megkapják-e azt a kompenzációt, ami pótolja nyugdíjuk elvesztését” – tették hozzá.

Mint írták: a kormányhatározat végrehajtásának eddigi tapasztalatai megerősítik azon véleményüket, hogy az egészségügyben alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvek „veszélyeztetik a lakosság ellátását, nem illeszkednek bele a Semmelweis Tervbe, és méltánytalanok az egy életen át közfeladatot ellátó munkavállalókkal szemben”.

Az egészségügyi szervezetek Orbán Viktornak címzett levelét Rácz Jenő mellett aláírta többek között Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke, Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, valamint Sinkó Eszter, a Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozatának elnöke.

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveket rögzítő kormányhatározat az elmúlt év utolsó Magyar Közlönyében jelent meg. Orbán Viktor még december 18-án az Idősügyi Tanács ülésén azt mondta: egyedi, miniszterelnöki engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak. A kettős juttatást, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltják, de a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük, mert „így fair” – fogalmazott a kormányfő.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.

2024. június 24.

Mit jelent a nyugdíjelőleg?

Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.

2024. június 20.

Hogyan kérhetünk igazolást a szolgálati időről?

Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.