A nyugdíjas foglalkoztatásának korlátai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogy a nyugellátást korlátozni kell-e a keresőtevékenység miatt, a nyugdíjtörvény szerint függhet a kereset mértékétől, vagy a jogviszony típusától – utóbbi eset független a kereset összegétől és a nyugdíjas életkorától.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. és 83/C.§-a két csoportba sorolja be a nyugdíjasokat aszerint, hogy az egyik csoportba tartozó foglalkoztatottaknak teljes egészében szüneteltetni kell a nyugdíját, a másik csoportnak viszont csak egy kereseti szint (éves keretösszeg 2016-ban: 111 000 * 18=1 988 000) felett.

Ezekben az esetekben tehát a nyugdíj megvonása jelenti a foglalkoztatás korlátozását, de természetesen ez nem végleges. Ha megszűnik a foglalkoztatási jogviszony, akkor majd újra folyósítják az illető nyugdíját (kérésére).

Az első csoportba tartozó nyugdíjasok öregségi nyugdíjának folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

• közalkalmazotti jogviszonyban,

• kormányzati szolgálati jogviszonyban,

• állami szolgálati jogviszonyban,

• állami vezetői szolgálati jogviszonyban,

• közszolgálati jogviszonyban,

• bírói szolgálati viszonyban,

• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

• ügyészségi szolgálati viszonyban,

• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, vagy

• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Az említett második csoportba tartozó nyugdíjas foglalkoztatott nyugdíját az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek szüneteltetnie kell. Erre akkor kerül sor, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, a legalább negyven év szolgálati idővel rendelkező nő esetén, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

 

Tehát mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként (ideértve a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, ún. „művész” nyugdíjat „felváltó” korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, az értékhatár (1 988 000) feletti nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

A nyugellátásban részesülő személynek 15 napon belül be kell jelentenie a nyugdíj-biztosítási szerv részére minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra való jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. és 83/C.§-a két csoportba sorolja be a nyugdíjasokat aszerint, hogy az egyik csoportba tartozó foglalkoztatottaknak teljes egészében szüneteltetni kell a nyugdíját, a másik csoportnak viszont csak egy kereseti szint (éves keretösszeg 2016-ban: 111 000 * 18=1 988 000) felett.

Ezekben az esetekben tehát a nyugdíj megvonása jelenti a foglalkoztatás korlátozását, de természetesen ez nem végleges. Ha megszűnik a foglalkoztatási jogviszony, akkor majd újra folyósítják az illető nyugdíját (kérésére).

Az első csoportba tartozó nyugdíjasok öregségi nyugdíjának folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

• közalkalmazotti jogviszonyban,

• kormányzati szolgálati jogviszonyban,

• állami szolgálati jogviszonyban,

• állami vezetői szolgálati jogviszonyban,

• közszolgálati jogviszonyban,

• bírói szolgálati viszonyban,

• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

• ügyészségi szolgálati viszonyban,

• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, vagy

• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Az említett második csoportba tartozó nyugdíjas foglalkoztatott nyugdíját az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek szüneteltetnie kell. Erre akkor kerül sor, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, a legalább negyven év szolgálati idővel rendelkező nő esetén, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

 

Tehát mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként (ideértve a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, ún. „művész” nyugdíjat „felváltó” korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, az értékhatár (1 988 000) feletti nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

A nyugellátásban részesülő személynek 15 napon belül be kell jelentenie a nyugdíj-biztosítási szerv részére minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra való jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.

---