A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, azaz rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülők idén már korlátozás nélkül vállalhatnak munkát ellátásuk folyósítása mellett.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásuk folyósítása melletti munkavégzésük szempontjából társadalombiztosítási oldalról nézve azonos helyzetben vannak, akár rehabilitációs ellátás, akár rokkantsági ellátás mellett dolgoznak.

Jelentős különbséget találunk azonban a kétféle ellátás munkajogi megítélésénél. A rokkantsági ellátás mellett munkát végző munkavállaló ugyanis nyugdíjas munkavállalónak minősül, a rehabilitációs ellátásban részesülő azonban nem.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjas munkavállalónak minősül, aki

  • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
  • az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
  • egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
  • öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
  • növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
  • rokkantsági ellátásban részesül.

rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalóTársadalombiztosítási szempontból azonban más a helyzet.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019.. évi CXXII. törvény 4.§ 17. pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5.§ (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Fenti jogszabály 5.§ (2) bekezdés d) pontja szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai egészségbiztosítási ellátásnak minősülnek, nem szerepelnek az 5. § (3) bekezdésében található saját jogú nyugellátások között.

Vagyis munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részsülő munkavállaló nyugdíjasnak minősül, annak ellenére, hogy a rokkantsági ellátás társadalombiztosítási szempontból nem nyugdíj.

A munkajogi szabályok szerint azonban úgy kezelendő a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, mint például az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy öregségi nyugdíjban a nyugdíjkorhatár betöltése előtt részesülő (azaz a nők negyven év jogosultsági idővel elnyerhető kedvezményes nyugdíját igénybe vevő) személy.

Ez azt jelenti, hogy munkaviszonya munkáltató részéről történő felmondását nem kell megindokolni és végkielégítés sem illeti meg nevezettet, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66.§ (9) bekezdés, és 77. § (5) bekezdés
a) pont).

A rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalóra az általános szabályok vonatkoznak, így a munkáltatói felmondást vele kapcsolatban indokolni kell, végkielégítésre is jogosult, ha a vonatkozó feltételeknek megfelel.

Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát egészségi okkal összefüggő képessége miatt kell megszüntetnie a munkáltatónak, ez felmondással csak akkor lehetséges, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a felajánlott munkakört a munkavállaló alapos ok nélkül nem fogadja el ( a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66.§ (7) bekezdés).


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

Így is lehet szolgálati időt szerezni

A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati időt megállapodással is lehet szerezni.

2024. április 22.

Különleges szabályok a baleseti járadéknál

Nem ritka, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza. Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül, a baleseti ellátórendszer keretében baleseti járadék vehető igénybe.