Hasznos tudnivalók az öregségi résznyugdíjról


Bár a nyugdíjkorhatár betöltéséig az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges, legalább húsz év szolgálati idő megszerzése általában nem okoz nehézséget, mégis előfordul, hogy ez nem sikerül. Ebben az esetben lehet segítség az öregségi résznyugdíj igénybe vétele, ha legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik az érintett személy.

Az öregségi résznyugdíj fogalom nem azonos a nyugdíj rész kifejezéssel. Ez utóbbi fogalom egy másik esettel kapcsolatos, amikor a nemzetközi vonatkozású nyugdíjaknál egy-egy érintett ország által az összes szolgálati időből nála szerzett szolgálati idő mértéke szerinti nyugdíj rész kifizetéséről van szó.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

Öregségi résznyugdíjra az a személy lesz jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat, vagy résznyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

Az öregségi résznyugdíj kizárólag a szolgálati idő rövidsége esetén nyújt megoldást, a nyugdíjkorhatárhoz képest „rövidebb” életkor esetén nem.

A korhatár betöltése előtt csak egy nyugdíjba vonulási lehetőség van: a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Öregségi nyugdíjkorhatár

2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.

Öregségi nyugdíjkorhatár

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Attól az időponttól kezdve, amikor a nyugdíjjogosultság mindkét feltétele ( életkor, szolgálati idő ) megszerzésre került, már kérhető akár az öregségi résznyugdíj, akár az öregségi teljes nyugdíj megállapítása.

Mindkét korbetöltött öregségi nyugdíj esetében, amennyiben a nyugdíj jogosultsághoz szükséges, a szolgálati idő követelmény teljesítéséhez egy kedvező lehetőség is rendelkezésre áll.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 48.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati időből, illetve az igénylőre irányadó nyugdíj korhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik. Ez a megállapodás kizárólag a nyugdíj jogosultsághoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati időre köthető.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

2021-ben a korhatárt ebben az évben betöltötteken túl sok olyan személy is dönthet a nyugdíj igény benyújtása mellett, aki már a korábbi években betöltötte a nyugdíj korhatárát, de valamilyen ok miatt eddig nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását.

Ilyen ok lehet például a nyugdíj növelésre való jogosultság szerzése, ha lehet, minél hosszabb növelésre jogosító időszakkal.

A Tny. 21.§ (2) bekezdése szerint aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíj növelésben részesül. A nyugdíj növelés mértéke minden harminc nap után az öregségi nyugdíj 0,5%-a. Ez igen kedvező lehetőség, mert a nyugdíj növeléssel az öregségi nyugdíj összege a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja.

Ez a lehetőség az öregségi résznyugdíjra jogosultak esetében természetesen nem áll fenn, mivel a szabály legalább húsz év szolgálati idő meglétéhez köti a nyugdíjnövelés megállapíthatóságát.. (Nem kérhető résznyugdíjra való jogosultság esetén a nyugdíj rögzítése, azaz folyósítás nélküli megállapítása sem, mert a korhatár betöltése mellett ez esetben is legalább húsz év szolgálati idő szükséges a rögzítéshez. –l: Tny.82.§)

A nyugdíjkorhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult személy esetében az azonnali nyugdíjba vonulás helyett általában a nyugdíj igénylés elhalasztása és a munka folytatása a jobb megoldás, hogy az így szerzett további szolgálati idővel a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő elérése megtörténhessen. Ha ez nem teljesíthető, a további szolgálati idő szerzés a résznyugdíj összegénél lehet kedvező.

A nyugdíj összege ugyanis erőteljesen függ a szolgálati idő hosszától is, A résznyugdíjhoz minimálisan szükséges tizenöt év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka lesz a nyugdíj összege, a „felső határ”, tizenkilenc év szolgálati idő esetén pedig 51 százaléka, a növekedés szolgálati idő évenként 2-2 százalék.

Nagyon meg kell fontolni, hogy ha folytatni szeretné a munkát a korhatárt betöltött, még csak résznyugdíjra jogosult személy, kérje-e, és mikortól a résznyugdíj megállapítását. Az öregségi nyugdíj megállapításától ugyanis (akár öregségi teljes nyugdíjról, akár öregségi résznyugdíjról van szó) további szolgálati idő nem szerezhető a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel.

Befolyásolhatja a döntést az is, hogy az öregségi teljes nyugdíjnak van minimum összege, -azaz az öregégi nyugdíj legkisebb összegének jogszabályban meghatározott összegénél nem lehet kevesebb a nyugdíj összeg, ha a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset ezt az összeget eléri-, az öregségi résznyugdíjnak azonban nincs.

Az öregségi teljes és résznyugdíj közötti fenti, a nyugdíj összegéhez kötődő különbségeken túl nyugdíj szempontból nincs további eltérés e két, korbetöltéshez kötött nyugellátás között.

Mindkét nyugellátást azonosan megilleti a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelése, a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultság, vagy a különböző nyugdíjas kedvezmények.

Azonosak esetükben az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésére vonatkozó szabályok is.



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 21.

Nyugdíj és járuléktartozás

Ismertetjük az öregségi nyugdíj megállapításának szabályait, és elmondjuk, mi történik, ha valakinek nyugdíjjárulék-tartozása van.

2022. szeptember 19.

Amikor a múzeumlátogatást az orvos írja fel és az állam fedezi

Belgium fővárosa, a város legnagyobb klinikájával együttműködve, egy kísérleti projektet dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy az orvosi recepttel érkező betegek ingyen látogathassák a múzeumokat – írta a RTBF.be belga hírportál.