Adománnyal élhetnek túl a magánpénztárak

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2012. február 24.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csak önkéntes tagi adománnyal lehet a még működő magánnyugdíjpénztárakat tovább üzemeltetni – közölte a Stabilitás Pénztárszövetség. Átlagosan évi 168 ezer forintra volna szükség tagonként. Az Erste bezárja magán-nyugdíjpénztári ágazatát.


A pénztárszövetség azt javasolja, hogy a maradás mellett döntő tagok működési célú adományokkal, önkéntes alapon járuljanak hozzá pénztáruk fenntartásához. Az így befizetett összeg, a tagdíjjal ellentétben a tag egyéni számláját ugyan nem gyarapítja, de biztosíthatja a pénztár működőképességét. Az adomány mértéke pénztáranként eltérő lehet, a még meglévő működési tartalékok nagyságától, a tagok számától és az operációs költségektől függően.

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a pénztárak legfeljebb a tagdíj 0,9 százalékát vonhatják le működési költségekre. A pénztárszövetség korábbi számításai szerint 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A tagság visszajelzései alapján azonban ezt a plusz terhet sokan nem tudják vállalni.

Minden pénz az államhoz folyik

A magánnyugdíjpénztáraknak azért kell átgondolniuk működésük fenntartását, mert az Országgyűlés tavaly decemberben arról döntött, hogy a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. Eszerint 2012 januárjától megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül.

A magán-nyugdíjpénztári tagok március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. Az állami pillérbe visszalépő pénztártagok a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, vagy önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.

A Stabilitás közleménye hangsúlyozza, hogy hosszabb távon mindenképp indokolt a magánpénztárak jogszabályi környezetének felülvizsgálata: a pénztáraknak továbbra sincsenek bevételeik, csak törvény által előírt adminisztrációs költségeik. Jelentős terhet jelent továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetendő vagyonarányos felügyeleti díj, ami a mintegy 250 milliárd forintos magánpénztári vagyont figyelembe véve éves szinten 80 millió forintot tesz ki.

A szövetség álláspontja szerint az önkéntes adomány bevezetése mellett sok tagnak megérheti a pénztári rendszerben maradni, ugyanis egy nagyon alacsony költségű, hosszú távú privát megtakarítási forma előnyeit élvezhetik.

Az Erste feladja

Az Erste Nyugdíjpénztár a magán-nyugdíjpénztári ágazat végelszámolással történő, jogutód nélküli megszüntetésének kezdeményezését javasolja a közgyűlésnek, 2012. július 1-jével. A lépést a magán-nyugdíjpénztári szektor megváltozott szabályozási környezetével és a gazdaságos működtetés ellehetetlenítésével indokolják.

Mohr Lajos, az Erste Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint nem elvárható, hogy a pénztártagok önkéntesen támogassák az ágazat működését.


Kapcsolódó cikkek:


Van már magyar szabályozás hard Brexit esetére
2019. március 19.

Van már magyar szabályozás hard Brexit esetére

Az Országgyűlés egyhangúlag, 168 igen szavazattal elfogadta egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosítását.

 Januártól nyugdíjelőleg, áprilisban végleges határozat
2019. március 19.

 Januártól nyugdíjelőleg, áprilisban végleges határozat

Minden év elején, így a 2019. január 1. és a márciusi valorizációs szorzószámok közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is nyugdíjelőleg megállapítása történik a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámok megjelenéséig.

A társas vállalkozók biztosítási jogviszonyáról dióhéjban
2019. március 19.

A társas vállalkozó biztosítási jogviszonya nagy érdeklődéssel övezett és szinte kimeríthetetlen téma, amely akár napokig tartó vitákra is lehetőséget ad. Első lépésben talán azt érdemes tisztázni, hogy ki-kicsoda a rendszerben.