Átalányadózó egyéni vállalkozó negyedéves göngyölítéses társadalombiztosítási járulékfizetése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Volt katásként 2022. augusztus 31-e után átalányadózó egyéni vállalkozóként érte csak meg folytatnom. Hallottam, hogy 2023-tól kedvezőbbek lesznek az átalányadózók járulékfizetési szabályai. Mit jelent ez konkrétan?

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2022. december 31-ig hatályos 40. § (1) bekezdés b) pontja alapján átalányadózás esetén a biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), de havonta legalább a minimálbér után köteles megfizetni.

Ezen, a Tbj. – valamint az annak 2020. július 1-jén történt hatálybalépését megelőzően a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény – az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó hagyományos szabályozási megoldásán az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 84. §-a 2023. január 1-jétől változtatott.

A Módtv. 84. §-ához fűzött részletes előterjesztői indokolás a módosítást az alábbiakkal magyarázza:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) „szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét (2022-ben az 1 200 000 forintot) el nem érő jövedelme mentes a személyi jövedelemadó alól, így az év elején az egyéni vállalkozónak nagy valószínűséggel kisebb a személyi jövedelemadó-előleg alapja, mint az év hátralevő részében.

Tekintettel arra, hogy a járulékalapot a személyi jövedelemadó-előleg alapjából kiindulva kell meghatározni, a járulékalap az év első hónapjaiban alacsonyabb, mint az év vége felé haladva. Viszont a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimum járulékalap miatt, havonta legalább a minimálbér után akkor is meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha a járulékalapot képező jövedelem nulla, vagy kevesebb, mint a minimálbér. A jelenlegi szabályok alapján a havi adóköteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása miatt előfordulhat, hogy ugyanakkora éves jövedelem után az év egészére vetítve eltérő járulékfizetési kötelezettség keletkezik. Az eltérés különösen akkor látványos, ha az egyéni vállalkozónak több hónapban nincsen személyi jövedelemadó köteles bevétele, míg egyes hónapokban nagyobb összegű adóköteles kifizetéseket szerez, hiszen a minimum alap után azokban a hónapokban is fizetnie kell társadalombiztosítási járulékot, amelyekben nem szerez bevételt, vagy szerez ugyan bevételt, de az adómentes.

Annak érdekében, hogy a jövedelem eloszlása ne befolyásolja ilyen mértékben a fizetendő társadalombiztosítási járulék mértékét göngyölítéses adófizetési szabály kerül bevezetésre.”

A Tbj. a Módtv. 84. §-ával 2023. január 1-jétől megállapított (2) bekezdése szerint „az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.”

Tehát az új göngyölítéses járulékfizetési szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt.

A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának a bemutatottak szerint történő meghatározása

• egyrészt figyelembe veszi azt, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora járulékalap után fizetett társadalombiztosítási járulékot, és
• másrészt a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű társadalombiztosítási járulék fizetést eredményez és fizette meg az adót.

Az átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozók 2023. január 1-jétől hatályos járulékfizetésének ismertetett előírásával összhangban 2023. január 1-jétől különválasztásra kerültek az egyéni vállalkozók ezt megelőzően egységesen havi rendszerű járulék bevallási és befizetési kötelezettségei:

• az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig,
• az Szja tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig

vallja be, illetve fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak [Tbj. 77. § 2023. január 1-jétől hatályos (2) és (2a) bekezdései].

A kérdésre Kiss Sándor válaszolt.

Az Adó Jogtár plusz és prémium szintjén elérhető TB kérdés-válaszok adatbázis évente 50 kérdéssel bővül. Új sorozatunkban a legfrissebb kérdések közül válogatunk.

---