Az ügyvezetők társadalombiztosításának esetei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk folytatásaként most az ügyvezetők társadalombiztosításának egyes eseteit vizsgáljuk meg három példával illusztrálva. A következő részekben további eseteket vizsgálunk.


1.) Ügyvezető, akinek semmilyen más tevékenysége nincs a korlátolt felelősségű társaságnál, és máshol sincs biztosítási jogviszonya.

Ebből a megfogalmazásból a következő tényeket vegyük adottnak:

  • – a kft magánszemély tulajdonosáról beszélünk, aki ügyvezetői feladatokat lát el, (a társasági szerződés szerint önállóan képviseli a céget,)
  • – nincs máshol jogviszonya, ami biztosítást eredményezne,
  • – nem nyugdíjas, (az új szabályok szerint)
  • – a vizsgált kft tevékenységében személyesen nem közreműködik,
  • – nem kötöttek vele munkaszerződést az ügyvezetői feladatok ellátására,
  • – főfoglalkozásként ügyvezető.

Ennyi feltétel nem fogalmazható meg egyetlen mondatban. A zavaró szakkifejezéseket (például: kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő vállalkozó, – ez jelenti azt, hogy nem nyugdíjas, bár ez így szakmailag nem teljesen pontos,) igyekszem elkerülni, hogy a vállalkozó számára is érthető legyen. Ennek következményeként viszont a társadalombiztosítási szakembereknek az ilyen kifejezéseket nem találják elég szakszerűnek.
Tehát a példaszerű esetben az ügyvezető tulajdonossal megbízási szerződést kötöttek az ügyvezetésre, általában egy kisebb összegű megbízási díjjal. A társadalombiztosítási kötelezettségüket ennek alapján kellett megítélni 2011. december 31-ig társasági jogi (tagi) jogviszonyban.

2012. január 1-től társas vállalkozónak minősül az ilyen ügyvezető. Biztosítási kötelezettségét – járulékfizetési szabályait – a társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni. Tehát az ügyvezetőre ilyen esetben vonatkozik a minimum-járulék havi 49.407 forintos bevallási és befizetési kötelezettsége. A társas vállalkozói jogviszonyt 2012. január 1-től be kellett jelenteni a T1041-es nyomtatványon.

A szakképzési hozzájárulásra is figyeljünk oda, melyről eddig nem ejtettünk szót, mivel nem tartozik a társadalombiztosítás témakörébe! A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka. Ezzel még havi 1569 forinttal növekszik az ügyvezető után fizetett közteher.

2.) Ügyvezető, legalább heti 36 órás, más cégnél lévő munkaviszony mellett.

A megfogalmazásból a következőket vegyük adottnak:

  • – a kft magánszemély tulajdonosáról beszélünk, aki ügyvezetői feladatokat lát el megbízási szerződés alapján,
  • – egy másik gazdálkodó szervezetben legalább heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatják,
  • – nem nyugdíjas, (az új szabályok szerint)
  • – a vizsgált kft tevékenységében személyesen nem közreműködik,
  • – nem kötöttek vele munkaszerződést az ügyvezetői feladatok ellátására,
  • – másodfoglalkozású ügyvezetőnek nevezhetnénk, de ez nem szakszerű kifejezés.

Ebben az esetben a vizsgált Kft-ben az ügyvezető társadalombiztosítási jogállása ugyanaz, mint az 1.) pontban, azaz 2012. január 1-től társas vállalkozónak minősül.
Az előző esettől való eltérést kizárólag a Tbj. 31.§ (4) bekezdésében foglalt szabályok jelentik Eszerint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha

  • a) a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy
  • b) a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Tehát ebben az esetben nincs minimum-járulék. Amennyiben kap jövedelmet az ügyvezetésért, akkor az lesz a járulékok alapja a kft-nél. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Ugyanezek a szabályok érvényesek a szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározására is (lásd 2011. évi CLVI. tv. 458.§ 5. bekezdését).
Az ügyvezetői jövedelemtől függetlenül 2012. január 1-től társas vállalkozóként be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. A havi adó- és járulékbevallás M lapján az „alkalmazás minőségének kódja” minden hónapban jelzi az adóhatóság számára, hogy az adott személy munkaviszonya még fennáll (társas vállalkozó munkaviszony mellett 35-ös kód).

Minden hónapban küldeni kell a kft-nek 08-as bevallást az ügyvezetőről akkor is, ha az ügyvezetésért díjazást nem vesz fel és nullás a bevallás. Ez nem váltható ki az „NY” jelű nyomtatvánnyal, mert van biztosított.

3.) Ügyvezető, aki a Kft-ben végzett személyes közreműködését megbízási szerződéssel látja el.

Ennél az esetnél a következő feltételeket vegyük adottnak:

  • – a kft magánszemély tulajdonosáról beszélünk, aki ügyvezetői feladatokat lát el megbízási szerződés alapján,
  • – a kft-ben ugyanakkor személyesen is közreműködik (dolgozik) a tevékenység ellátása érdekében,
  • – nem nyugdíjas, (az új szabályok szerint)
  • – sehol nincs munkaviszonyban,
  • – nem kötöttek vele munkaszerződést sem az ügyvezetői, sem a közreműködői feladatok ellátására,
  • – másodfoglalkozású ügyvezetőnek is nevezhetnénk, – de ez nem szakszerű kifejezés, – mert elsődlegesen a kft tevékenységét végzi, (lehet, hogy egyedül – én sok ilyen céget ismerek!).

A magánszemély tulajdonos elsődlegesen a személyes közreműködése alapján minősül biztosított társas vállalkozónak. Ez a cikksorozat előző részeiben szereplő előírásokból (társas vállalkozó fogalma) nyilvánvaló. Ezért a személyes közreműködői díj, mint járulékalap tekintetében kell betartani minimum-járulék fizetési kötelezettségének szabályait. Az előző két esettől való eltérés abban van, hogy a végzett tevékenység általában középfokú végzettséget igényel, ami alól lehet kivétel is (bár én még nem találkoztam ilyennel). Ennek a következménye az, hogy ebben az esetben a minimálbér egyenlő a garantált bérminimummal. Ezért a havi kötelező járulékfizetés összege 57.375 forint (lásd az előző cikkben a táblázatot). Ehhez jön még a szakképzési hozzájárulás, de az most nem témánk.

A személyes közreműködésért indokolt díjazást felvenni, hacsak nincs más forrásból igazolható rendszeres jövedelem, és emellett a kft veszteséges, vagy nem működik, vagy alig működik. Az ingyenes közreműködés témakörét inkább meghagyom a jogászoknak. A járulékok minimális összegét azonban akkor is meg kell fizetni.

Ennél az esetnél a társaság magánszemély tagja társas vállalkozóként személyesen közreműködik a kft tevékenységében, így az ügyvezetői feladatok alapján nem társas vállalkozó. Az ő esetében nem változott a társadalombiztosítási jogállás 2012-től. Továbbra is ellátható az ügyvezetői tevékenység megbízási szerződéssel társasági jogviszonyban (vezető tisztségviselő).

Összefoglalva tehát, egyrészt dolgozó, mint társas vállalkozó, és legalább a minimumot fizeti, mellette pedig ügyvezető, de ez már társasági jogviszony. Az ügyvezetői tevékenységénél a kft-től kapott jövedelme alapján fizet járulékokat. Ha az ügyvezetésért külön nem fizetnek és ezt a taggyűlési határozat is tartalmazza, akkor nincs járulék sem.

A személyes közreműködői díj esetén javaslom a legalább 162.000 forint havi tényleges díjazást. Bár ennek személyi jövedelemadó (16% = 25.920 Ft) vonzata is van, de ha a legmagasabb járulékalapot megállapítjuk díjazásként, akkor elkerülhetjük a bonyolult kalkulációkat. Gyermekkedvezmény esetén pedig kedvező megoldás.

Folytatjuk


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.

2024. június 24.

Mit jelent a nyugdíjelőleg?

Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.