Egyszerűbb a jövedelemigazolás az egészségbiztosításhoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új szabályok szerint a 2012. szeptember 1-jétől elhelyezkedők biztosítási jogviszony létesítésekor kötelesek átadni az új munkáltatójuknak azt a jövedelemigazolást, amelyet az előző foglalkoztatójuktól kaptak, vagy maguknak kell azt eljuttatniuk az illetékes hatóságnak.


Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleménye kiemeli: annak érdekében, hogy az állampolgárok mielőbb hozzájussanak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz – táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj – a kormány 2012. szeptember 1-jétől hatályos rendeletében egyszerűsítette a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvánnyal (jövedelemigazolás) kapcsolatos szabályokat.

A hatályos jogszabályok szerint a munkavállalók a munkaviszony megszűnésekor a többi igazolással együtt kell megkapnia ezt az igazolást, és azt a többi igazolással együtt adhatja át új munkáltatója részére – közölte az NGM.

Amennyiben az ügyfél nem adja át a jövedelemigazolását az új munkáltatónak, akkor erről nyilatkoznia kell. Ebben az esetben, amikor az ügyfél egészségbiztosítási pénzbeli ellátást kér, a foglalkoztató közli az egészségbiztosítóval, hogy a jövedelemigazolást az ügyfél nem adta át. Ez esetben az ügyfélnek a jövedelemigazolást külön kell majd megküldenie az ellátási kérelmét elbíráló egészségbiztosítási szakigazgatási szervezetnek vagy a kifizetőhelynek.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által készített és térítésmentesen hozzáférhető OEP-B/2. számú „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványon kell a nem rendszeres jövedelmeket is közölni. Az előző OEP-B/1. számú nyomtatvány nem volt alkalmas a nem rendszeres jövedelmek közlésére, ezért ezeket a jövedelmeket külön pótlapon kellett közölnie a foglalkoztatónak. Az új nyomtatvány használatával az ügyfél részére kiadott igazolások száma, valamint a foglalkoztatók adminisztrációs terhe is csökken – írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.