Családi pótlék – kevésbé közismert oldaláról is

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem biztosításhoz kötött családtámogatási ellátás ugyan, mégis azt gondolom, hogy ebben a cikkben a jogosultsággal, szüneteléssel és bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos ismert szabályokon túl, kevésbé ismert oldaláról is olvashatnak, ami – tekintettel a családi adókedvezmény igénybevételére – a hétköznapi életben is hasznos információkkal szolgál.

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségeket az állam havi rendszerességgel családi pótlék folyósításával támogatja. Családi pótlék a gyermek születésétől jár, tankötelessé válásának (amelyik évben augusztus 31-ig tölti a 6. életévét) évének október 31-ig nevelési ellátásként. Ez után iskoláztatási támogatás néven, tanköteles korú (annak a tanévnek a vége, amikor a gyermek a 16. életévét tölti), és/vagy közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek jogán folyósítható, de legfeljebb annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét tölti.

Családi pótlékot mindig teljes hónapra folyósítanak, a tanév vége tehát június 30. Ez azért is fontos információ, mert szoros az összefonódás a családi pótlék és a családi adókedvezmény között. Ha elbizonytalanodunk a családi adókedvezményt illetően (kinek, ki után, mikor és meddig jár), először mindig a családi pótlékra való jogosultság felülvizsgálatát javaslom.

Családi pótlékra jogosult:

1. Saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel:

• szülő:
• a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
• a szülővel együtt élő élettárs, ha:
  • az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy
  • a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább 1 évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja;
• nevelőszülő;
• gyám;
• az a személy, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §);

2. gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel a gyermekotthon vezetője;
3. az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel a szociális intézmény vezetője,
4. a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén, vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett gyermekre tekintettel a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, vagy a javítóintézet igazgatója;
5. saját jogán jogosult a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy.

Családi pótlék havi összege:

Egy gyermekes család esetén	12 200 forint
Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén	13 700 forint
Két gyermekes család esetén (gyermekenként)	13 300 forint
Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként)	14 800 forint
Három vagy több gyermekes család esetén (gyermekenként)	16 000 forint
Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként)	17 000 forint
Tartósan beteg, súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelő család esetén (gyermekenként)	23 000 forint
Tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén (gyermekenként)	25 900 forint

Kevésbé közismert információ, hogy családi pótlék szempontjából egyedülálló az a szülő is, aki önmaga, vagy a házastársa, élettársa:

• köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény hallgatója, ha első oklevelét szerzi és jövedelme nincs,
• vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
• megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
• nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban részesül és ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (28.500 Ft) és egyéb jövedelme nincs,
• rokkantsági járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs,
• a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

Ha a gyermek egy háztartásban él mindkét szülővel, a családi pótlékot bármelyik szülő igényelheti, közös nyilatkozatuk alapján, gyermekenként.

Ha külön élő szülők bírósági határozat vagy közös nyilatkozatuk szerint felváltva gondozzák gyermeküket, családi pótlékra 50-50 %-ban jogosultak, ezáltal a családi adókedvezményt is ilyen arányban igényelhetik. A kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy ha bírósági döntés vagy a szülők közös nyilatkozata alapján például 60-40%-ban, felváltva gondozzák a gyermeket, családi pótlékot nem igényelhetik ilyen arányban. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.tv.) 9.§ az 50-50 % arányban történő felváltva gondozás tényét ismerteti és ismeri el.

Családi pótlékot igényelni kell. Mivel ezt visszamenőleg 2 hónapra lehet megtenni, lényeges, hogy a „Kérelem családi pótlék megállapítására” nevű formanyomtatványt időben juttassunk el a Magyar Államkincstárnak (MÁK). Az igénylést már elektronikus úton is beadhatjuk az oldalukon, ügyfélkapus belépést követően.

Családi pótlékot a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja, az alábbi határidők szerint:

• postai kifizetés esetén – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10-ig,
• bankszámlára utalás esetében – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 03-ig.

Fontos tudnivaló, hogy a családi pótlék folyósítása szünetel, ha:

• a jogosult 3 hónapot meghaladóan olyan államba távozik ami nem EU, vagy EGT-tagállam,
• az óvodás gyermek 20 óvodai napot, vagy a tanulmányokat folytató gyermek 50 órát igazolatlanul mulaszt. Ekkor egyúttal a gyámhivatal a gyermek védelembe vételét is elrendeli, (5 óvodai nap vagy 10 tanórai hiányzás után a gyámhatóság felhívja a családi pótlékra jogosult figyelmét a jogkövetkezményekre)
• a 18. életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van.

Cst.tv. szerint jövedelem a mindenkori legkisebb munkabér összege (2019-ben 149 000 Ft), továbbá rendszeresnek tekinthető a jövedelem, ha egymást követő 3 hónapban keletkezett. Ez azt jelenti, hogy ha a gyermek jövedelme egymást követő 3 hónapban eléri vagy meghaladja a minimálbér összegét, a családi pótlék folyósítását a 4. hónaptól szüneteltetni kell. Viszont ha nem éri el 2019-ben a havi bruttó 149 000 Ft-ot, vagy a jövedelme nem rendszeres, a szülőnek nincs bejelentési kötelezettsége a folyósító felé.

Arra az időszakra, amikor a családi pótlék folyósítása szünetel, családi adókedvezmény sem vehető igénybe.

Az ellátásban részesülőnek változás esetén bejelentési kötelezettsége van, melyet ha elmulaszt megtenni, a jogalap nélkül felvett összeget vissza kell fizetni. A jogosult 15 napon belüli, írásban történő bejelentési kötelezettségei:

• a gyermek háztartásból való kikerülése,
• tartós betegség, súlyos fogyatékosság körülményében történő változás,
• gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának szünetelése vagy megszűnése,
• 18 éven felüli fiatal rendszeres jövedelme,
• 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás,
• egyedülállóság megszűnése, név, fizetési számlaszám vagy lakcím változása,
• az EU vagy EGT-tagállamában történő munkavállalás, vagy vállalkozói tevékenység folytatása,
• családi állapotban, élettársi kapcsolatban bekövetkezett változás.

A családi pótlék – gyámhatóság döntése alapján – természetben is nyújtható.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani. Ha a kedvezményre jogosulttal kísérő személy utazik, akkor ő is jogosult az utazási kedvezményre, de csak akkor, ha azzal a személlyel utazik együtt, akinek a nevére a hatósági igazolvány szól.

A kedvezmény mértéke: vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés, komp- és révközlekedés esetében 90 %-os, helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén 100 %-os.

Családi pótlékkal kapcsolatos ügyintézési módok:

• ügyfélkapuval rendelkező magánszemély esetén elektronikusan,
• személyesen vagy postai úton:
• • a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
  • a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalánál,
  • kormányablaknál,
  • kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezési ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként – országos illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

---