Érvénytelen lehet a kiküldetés az A1-es igazolás ellenére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érdekes magyar vonatkozású ítélet született pénteken az Európai Bíróság előtt, a kiküldetési szabályok alkalmazása kapcsán. Bár egy osztrák húsipari feldolgozó üzemben évek óta magyar kiküldöttek végzik a munkát és mindegyikük rendelkezik a magyar egészségbiztosítási szerv által kiállított érvényes A1 igazolással, az ítélet alapján a dolgozók mégis az osztrák társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak.

Az Európai Bíróság ugyanis megállapította, hogy amennyiben a kiküldött munkavállaló egy másik kiküldött munkavállalót vált fel, akkor nem tartozhat tovább a kiküldő tagállam jogszabályainak hatálya alá. Főszabály szerint a munkavállaló azon tagállamban lesz biztosított, ahol a munkát végzi. Ez akkor is így van, ha a felváltott munkavállaló egy másik munkáltató kiküldöttje. A bíróság szerint még az is irreleváns ebben a tekintetben, hogy van-e összefonódás a két munkáltató között. Akkor sem jöhet létre kiküldetés, ha a felváltott munkavállaló más tagállam munkáltatójának kiküldöttje, vagy a két munkáltató között semmilyen gazdasági vagy személyes kapcsolat nem állapítható meg.

Mennyit nyom a latban az A1 igazolás megléte?

Mi a helyzet akkor, ha a kiküldött munkavállaló rendelkezik érvényes A1-es igazolással, amely alapján a kiküldő állam szociális biztonsági rendelkezéseinek hatálya alá tartozik? Ítéletben megjegyezte azt is a bíróság, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság – melynek az a feladata, hogy összeegyeztesse a tagállamok illetékes hatóságainak álláspontját –, csupán véleményezi a neki feltett kérdéseket.

Ilyen módon, bár a bizottság már megállapította, hogy a magyar egészségbiztosítási szerv tévesen állította ki az A1-es igazolást, annak megállapításai nem voltak kötelező érvényűek.

A bíróság döntése alapján az A1-es igazolás mindaddig hatályos, amíg azt a kiállító tagállam vissza nem vonja, vagy nem érvényteleníti (kivéve joggal való visszaélés vagy csalás esetében). Természetesen, ha az igazolást a tagállam tévesen állította ki, akkor köteles azt visszavonni. Ebből adódóan kérdéses az is, hogy mikortól alkalmazandóak a munkavégzés helye szerinti tagállam jogszabályai. Az ítélet fényében azon cégeknek, amelyek kiküldetés keretében (is) foglalkoztatnak munkavállalókat, érdemes ellenőrizniük dolgozóik egészségbiztosítási státuszát.

A bejegyzés szerzője Kiss Helga, az RSM Hungary adótanácsadója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mit jelent a nyugdíjelőleg?

Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.

2024. június 20.

Hogyan kérhetünk igazolást a szolgálati időről?

Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. június 17.

Diákmunka: hogyan lehet dolgozni árvaellátás mellett?

A nyári iskolai szünetben sok diák dolgozik rövidebb, hosszabb ideig. Ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy árvaellátásban részesülő diák esetén a keresőtevékenység befolyásolja-e az árvaellátás folyósítását.