Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több hasonló elnevezésű, így könnyen összetéveszthető pénzbeli ellátással is találkozhatunk: közülük kevésbé ismert, de igen fontos ellátás a rokkantsági járadék, amely különbözik a hasonló nevű rokkantsági ellátástól.
A jelentős mértékű egészségromlás miatt igénybe vehető pénzbeli társadalombiztosítási ellátások az egészségromlás mértéke függvényében különbözőek lehetnek. Több hasonló elnevezésű, így könnyen összetéveszthető pénzbeli ellátással is találkozhatunk ezen a területen.
Közülük kevésbé ismert, de igen fontos ellátás a rokkantsági járadék, amely különbözik a hasonló nevű rokkantsági ellátástól.
A rokkantsági ellátás egy olyan speciális helyzettel kapcsolatos, amikor igen nagymértékű az egészségromlás, és az olyan korai életkorban keletkezett, hogy a társadalombiztosítási ellátásokhoz szükséges minimális mértékű biztosítási idő, szolgálati idő sem kerülhetett megszerzésre.
Ez a járadék olyan személyeknek ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.
Az ellátásra való jogosultság szabályait a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT. rendelet tartalmazza.
Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.
A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát meghatározott időpontban felül kell vizsgálni.
A rokkantsági járadék megállapítható akkor is, ha az érintett személy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy ha családi pótlékot folyósítanak utána. Megállapítható továbbá az ellátás abban az esetben is, ha nevezett munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
2016. előtt a jogszabályban az egészségi állapottal kapcsolatos meghatározás a következőképpen szerepelt: rokkantsági járadékra az jogosult, aki huszonötödik életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 %-os, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett.
E rendelkezés helyébe lépett a jelenlegi szabály, legalább 70 %-os mértékű egészségkárosodást, mint jogosultsági feltételt meghatározva.
Ezzel összhangba került a rokkantsági járadékra alapot adó egészségi állapot meghatározása más, szintén a legsúlyosabb, 70 %-os egészségromláshoz kötődő ellátások jogosultsági feltételeivel.
További változás az ellátással kapcsolatban az ún. együttfolyósítási tilalom kibővülése, azaz olyan más ellátások meghatározása, melyek folyósítása egyidejűleg kizárja a rokkantsági járadék folyósítását.
2016. előtt a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása esetén volt kizárt a rokkantsági járadék egyidejű megállapítása.
2016-tól ez a kör bővült a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyekkel, akik szintén nem kaphatnak rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett egyidejűleg rokkantsági járadékot is.
A módosítással hozzáigazításra került a kettős ellátás tilalma az időközben történt változásokhoz. Így a korábban a nyugellátási fogalomba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, mint kizáró ellátás helyébe lépett a megváltozott munkaképességű személyek már nem nyugdíjnak minősülő ellátó csomagja.
Új rendelkezés lépett annak az előírásnak helyébe is, amely 2016. előtt a térítés nélküli intézményben elhelyezett rokkantsági járadékos személy részére kizárta az ellátás megállapítását, illetve folyósítását. Ma már ez az elhelyezés nem akadálya a járadéknak.
A rokkantsági járadék összege 2021-ben 41.045 forint.
Az ellátás összege a nyugdíjak emelésekor, kiegészítő emelésekor növekszik, nyugdíjprémium fizetésekor pedig azzal azonos összegben egyszeri juttatásban részesül a rokkantsági járadékos.
A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani.
Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető.
A rokkantsági járadék megállapításának nem előfeltétele szolgálati idő megléte.
Ezzel a rendelkezéssel válik lehetővé ellátás megállapítása azon fiatalok számára, akik egészségi állapotuk miatt az esetek túlnyomó részében nem tudnak munkát vállalni, és így szolgálati időt szerezni.
A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő illetve meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő az igénylő lakóhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szervénél formanyomtatványon, mellékelve az egészségi állapottal kapcsolatos előírt dokumentumokat.
A kérelem elektronikus úton is benyújtható.
Abban az esetben, ha a rokkantsági járadékot igénylő személyt nagykorúsága elérésekor egészségi állapota (szellemi képességei) miatt gondnokság alá kell helyezni, előbb a gondokság alá helyezési eljárást kell lefolytatni, hogy gondnoka nyújthassa be, mint törvényes képviselő a járadék iránti igényt.
Megszűnik a rokkantsági járadékra való jogosultság, ha a jogosult részére nyugellátást állapítanak meg, vagy egészségi állapotában javulás következik be, és az egészségkárosodás már nem éri el a hetven százalékot.
A rokkantsági járadékban részesülő személy utazási kedvezményre és adókedvezményre is jogosult.
Ha a rokkantsági járadékban részesülő személynek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége van az ellátás melletti keresőtevékenysége folytán, az összevont adóalapot csökkentheti személyi kedvezménnyel. A kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.
A minimálbér emelkedésekor a kedvezmény összege is emelkedik.
