Hogyan lehet dolgozni a korhatár előtti ellátás mellett 2024-ben?

A kötelező legkisebb munkabér összegének 266 800 forintra emelkedése érinti a korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés szabályait is.

Erre azért is fel kell hívni a figyelmet, mert a korhatár előtti ellátás nagyon hasonlít az öregségi nyugdíjra, sokan össze is tévesztik őket, pedig nagy különbség van közöttük.

Leggyakrabban abban a kérdésben fordul elő bizonytalanság, hogy hogyan lehet dolgozni a korhatár előtti ellátás mellett, és miként alakul az ellátás összege a nyugdíj korhatár elérése után.

2024-ben az 1959-ben születettek érik el nyugdíjkorhatárukat a 65. születésnapjukon. Ez az időpont a korhatár előtti ellátásban részesülők számára nagy változást hoz.

A nyugdíjkorhatár betöltése korhatár előtti ellátásnál

A korhatár előtti ellátás vonatkozásában tekintsünk vissza arra, hogy 2012. előtt többféle okból, jogcímen volt lehetőség a nyugdíj korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat igénybe venni.

Ezek az ellátások a módosuló szabályokra tekintettel 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként kerültek tovább folyósításra az érintett személy nyugdíj korhatára eléréséig, amely ellátás nem minősül nyugellátásnak.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől az ellátás változatlan összegben öregségi nyugdíjként kerül tovább folyósításra.

Munkavégzés az ellátás mellett

A korhatár előtti ellátások folyósítása mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez a jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszoros összege, 2024-ben a 266.800 forintos minimálbérre tekintettel az összeg 4.802.400 forint lesz.

A kereseti korlát a tárgyév első napján érvényes minimálbér alapján kerül meghatározásra.

Ha a tárgyévben emelkedne a minimálbér összege, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni. Ez a rendelkezés a 2023. évi keretösszeget is érinti, mert év közben, 2023. december 1-jétől emelkedik a korábbi 232.000 forintról 266.800 forintra a kötelező legkisebb munkabér összege. Az éves keretösszegnél csak azokat a kereseteket kell figyelembe venni, amelyekből társadalombiztosítási járulék került levonásra. Nem számít bele az éves keretösszegbe a közszférához kapcsolódó jogviszonyból az ellátás folyósításának szüneteltetése alatt szerzett jövedelem sem.

Ha az éves keretösszeg elérésre kerül, a keretösszeg elérését követő hónap első napjától az év december 31. napjáig a korhatár előtti ellátás folyósítása szünetel. Amennyiben a tárgyévben a korhatár előtti ellátásban részesülő személy betölti öregségi nyugdíj korhatárát, csak a nyugdíjkorhatár betöltéséig történik az ellátás folyósításának szüneteltetése.

Ha a keretösszeg túllépése decemberben következne be, nem a korhatár előtti ellátás szüneteltetése történik, hanem a decemberi összeget vissza kell fizetni.

A következő év január hónapjától a szüneteltetett ellátás folyósítása kérelem nélkül, hivatalból újra el fog kezdődni.

A korhatár előtti ellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel az érintett személy szolgálati időt szerez járulék fizetése alapján. Mivel a korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, az ellátásban részesülő nem nyugdíjas, így szerezhet további szolgálati időt, szemben az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalókkal.

Az ismételt megállapítás lehetősége – az új keretösszeg hatása

Ha a korhatár előtti ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerez az ellátásban részesülő személy, öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől, amely időponttól korhatár előtti ellátását már öregségi nyugdíjként kapja, kérheti az öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását.

Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követően ma már határidő nélkül kérhető.

Az ismételt megállapításhoz szükséges szolgálati idő 2012. január 1. és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időben szerezhető.

Ha az ismételten megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósított összeg, a jövőben ez kerül folyósításra. Itt lehet jelentősége a megemelt minimálbér összegének, a nyugdíj összegéhez figyelembe vehető magasabb keresetet eredményezve.

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során is alkalmazni kell a fentieket azzal, hogy ahol fenti rendelkezések öregségi nyugdíj korhatár betöltését említik, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.

---