Ne hagyja elveszni – 2024-ben tovább emelkedik a személyi adókedvezmény súlyos fogyatékosság esetén


2024-től a minimálbér megnövekedett összegére tekintettel tovább emelkedik a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye az adózásnál.

Releváns jogszabályok:

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

335/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról

A súlyos egészségi problémával élő emberek részére nagy segítséget jelentenek azok a kedvezmények, amelyek kiadásaikat csökkenthetik. A kedvezmények egy része független az esetleges keresőtevékenységtől, más részük a munkajövedelemhez kötődik.

Ha az egészségi állapot megengedi, dolgozhat az egészségromlással küzdő személy rövidebb, vagy hosszabb munkaidőben akár otthonában, akár a munkáltatónál.

Kedvezmények fogyatékossági támogatásban részesülők számára

A fogyatékossági támogatásban részesülők a személyi jövedelemadóból személyi kedvezményt vehetnek igénybe.

Normatív alapon közgyógyellátásra lehetnek jogosultak a Szociális törvény szabályai szerint. A súlyosan mozgáskorlátozott fogyatékossági támogatásban részesülő személy közlekedési kedvezményt igényelhet.

Kedvezmények rokkantsági járadékban részesülők számára

A hasonló egészségi állapotban lévő, rokkantsági járadékban részesülők is jogosultak az adókedvezményre, továbbá közlekedésüknél utazási kedvezményt, gyógyszereiknél alanyi jogon közgyógyellátást vehetnek igénybe.

Személyi kedvezmény az adózásnál

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 1.§-a 2021. január 1-jétől módosította a súlyosan fogyatékos személyek által igénybe vehető személyi kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket, egyúttal a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40.§-ából a 29/E §-ba helyezte át a személyi kedvezmény szabályait a 40.§ hatályon kívül helyezésével.

E szerint 2021. január 1-jétől a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti személyi kedvezménnyel. (A korábbi szabályozás szerint az összevont adóalap adóját csökkenthette a kedvezménnyel.)

A kedvezmény mértéke is növekedett. Az adó alapját csökkentő kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.

2023-ban is tovább emelkedett az adókedvezmény a minimálbér ez évi megemelt összegéhez kapcsolódva. Az adókedvezmény alapján a 232.000 forintos 2023. évi minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összegével 11.600 forinttal lehet havonta csökkenteni az adóalapot. Így éves szinten 139.200 forint a kedvezmény.

2024-ben az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér összegéhez, a 266.800 forintos minimálbérhez kapcsolódóan tovább növekszik a személyi kedvezmény.

A havonta a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összegével csökkenthető adóalap kedvezmény 13.335 forint lesz, amely éves szinten már 160.000 forint kedvezményt eredményez.

Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.

A kedvezményt továbbra is a súlyosan fogyatékos személyek vehetik igénybe, tehát azok, akik a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben (335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet) említett betegségben szenvednek, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Fogyatékossági támogatásra jogosult az a tizennyolcadik életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy állapota kromoszóma rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, autista, vagy halmozottan fogyatékos állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. (l:1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról)

A fogyatékossági támogatás mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni. A kereset utáni személyi jövedelemadó fizetésnél érvényesíthető a személyi kedvezmény.

A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.

Az ellátást a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT. rendelet szabályozza.

Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani, szolgálati idő nem szükséges az ellátás igénybevételéhez.

A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, ennek egyedül az egészségi állapot szabhat korlátot.

A kereset utáni személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségnél érvényesíthető a fentiekben már ismertetett személyi kedvezmény.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

2024-ben is márciusban kezdődik a külföldön élő nyugdíjasok éves adategyeztetése

Minden év márciusában kerül sor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 76.§-ában előírtak szerint az évenkénti adategyeztetési eljárás lefolytatására a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal. Az egyeztetés már kétféle módon történhet.

2024. február 22.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj

A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.

2024. február 19.

Részmunkaidő és nyugdíj kapcsolata

Ha a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.