Hogyan lehet nyugdíjba menni egészségügyi szolgálati jogviszonyból 2024-ben?

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Munka törvénykönyve rendelkezéseit egyszerre kell alkalmazni. Elmondjuk, hogyan.

Releváns jogszabályok: – 2020. évi C. törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről – 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról – 68/1997. (X. 6.) korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

2024-ben az 1959-ben született személyek töltik be nyugdíjkorhatárukat, a 65. életévet. Ha egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy szerzi meg a korhatár betöltésével az öregségi nyugdíjra való jogosultságot, felmerül a kérdés, hogyan lehet befejeznie a munkát.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1.§ (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az e Törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A nyugdíjkorhatár betöltéséhez kapcsolódó nyugdíjba vonulásnál a Törvény a jogviszony megszüntetéséről szóló 12.§-a nem tartalmaz olyan rendelkezést, amellyel a Munka Törvénykönyvétől a nyugdíjba vonulásra tekintettel a jogviszony megszüntetésénél el kellene térni.

Ez azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíj korhatárt betöltő, és emiatt munkáját befejező, nyugdíjba vonuló személy egészségügyi szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel, a munkáltató általi felmondással, vagy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló általi felmondással szüntethető meg.

A nyugdíjjogosultság a nyugdíjkorhatár betöltésekor következik be, az 1957-től születetteknél a 65. életév betöltésekor, a szolgálati idő követelmény legalább 20 év szolgálati idő megléte.

Hogyan történhet a jogviszony megszüntetése?

1. Közös megegyezéssel a nyugdíjkorhatár betöltésének az időpontjára meg lehet szüntetni a jogviszonyt, ha a felek így állapodnak meg, ekkor nem kell tovább dolgozni, ettől a naptól kérhető a nyugdíj megállapítása.
2. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló nyújtaná be a felmondását, (a felmondást nem kell megindokolnia), harminc napos felmondási idővel szűnik meg a jogviszony, amit le kell dolgozni. A felmondás benyújtható a korhatár betöltése előtt is, úgy kiszámítva a felmondási időt, hogy az a korhatár betöltésére leteljen.
3. Ha a munkáltató mondana fel, a korhatár betöltésétől már nem kell megindokolnia a felmondást, mert a munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltésétől legalább 20 év szolgálati idő meglétekor munkajogilag már akkor is nyugdíjasnak minősül, ha még nem igényelte a nyugdíjat. (l: Munka Törvénykönyve 294.§ g) pont ga) alpont)

Erre, az indokolás nélküli felmondásra a nyugdíjkorhatár betöltésétől van lehetősége a munkáltatónak. Ekkortól kezdődhet a felmondási idő, amelynek hossza a munkáltatónál jogviszonyban töltött idő hosszától függ, az legalább harminc nap, legfeljebb kilencven nap (ez utóbbi legalább 20 év, a munkáltatónál töltött jogviszonynál jár).

A felmondási idő felére fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzés alól.

A nyugdíj szempontjából a 3. lehetőség a legelőnyösebb, mert ez a nyugdíj összegére igen kedvező hatással van. Az a személy ugyanis, aki 20 év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc napra szolgálati időt szerez (tovább dolgozik), nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíj növelés mértéke minden harminc nap után az öregségi nyugdíj 0,5%-a. (l: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 21.§) Itt tehát, igaz ugyan, hogy a korhatár betöltése után még dolgozni kell, csak ezt követi a nyugdíj kezdete, de jár a nyugdíj növelés (0,5-1,5%), és az ebben az időben kapott kereset is beszámít a nyugdíj összegébe.

A „Nők 40” kedvezményes nyugellátása

Más a helyzet akkor, ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló hölgy a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását kívánja igénybe venni.

A Törvény 12.§ (6) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges jogosultsági feltételt, azaz a negyven év jogosultsági időt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő hölgy kérelmezi.

A kedvezményes nyugellátáshoz szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

Ebben az esetben tehát, hasonlóan a közalkalmazotti jogviszonynál található felmentési szabályhoz, kérelemre kötelező az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló hölgy jogviszonyának munkáltatója általi felmondással történő megszüntetése. A felmondás „időben előre” történik, még a nyugdíj jogosultság bekövetkezése előtt, így amennyiben az a szándéka a hölgynek, hogy a negyven év jogosultsági idő megszerzésekor azonnal nyugdíjba vonulhasson, befejezve a munkát, ennek nincs akadálya.

A felmondási idő hossza, és a munkavégzés alóli felmentés a korhatár betöltése eseténi munkáltatói felmondással történő jogviszony megszüntetésnél leírtakkal azonos (l: fenti 3. pont).

Amennyiben a hölgy nem azonnal, a negyven év jogosultsági idő meglétekor kívánja igénybe venni a ”nők 40” kedvezményes nyugellátást, hanem csak később, de még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, természetesen ekkor is kérelmezheti a jogviszony munkáltató általi felmondással történő megszüntetését.

Jó tudni, hogy amennyiben a nyugdíj megállapítását követően az erre vonatkozó szabályok szerint folytatná munkáját az érintett, a megállapított öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C § (1) bekezdése szerint. Az öregségi nyugdíj szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A nyugellátás újbóli folyósításakor a nyugellátás az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben kerül kifizetésre.

Kivételt jelent fenti szüneteltetési kötelezettség alól a 168/1997.(X.6) Korm. rendelet 73/B § (1) bekezdése szerinti mentesítés.

---