A pedagógusok nyugdíjba vonulása 2024-ben


A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény tartalmazza a pedagógusok nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is. Részletesen ismertetjük és elemezzük őket.

2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

A 2023-24-es tanév második félévében, illetve a 2024-25-ös tanév első félévében sok pedagógus érkezhet el a nyugdíjba vonulás lehetőségéhez. Bekövetkezhet ez a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjának jogosultsági feltételeit megszerző hölgyek részére, és az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusoknál is.

Tekintsük át, hogy pontosan mit jelent ez, kiket érint a kérdés, változott-e a szabályozás a korábbiakhoz, a közalkalmazotti jogviszonyból történő nyugdíjba vonuláshoz képest.

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény tartalmazza a pedagógusok nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is.

A következőkben összehasonlításra kerülnek a közalkalmazotti jogviszonyból és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból történő nyugdíjba vonulási lehetőségekkel kapcsolatos rendelkezések.

Ahol nincs eltérés

Nyugdíj szempontból mindkét jogviszonyból történő nyugdíjba vonulásnál az általános nyugdíjazási szabályokra kell figyelemmel lenni.

Az öregségi nyugdíj korhatár

Öregségi nyugdíjkorhatár

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2023-ban az 1958-ban születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat a 65. életévet. 2024-ben az 1959-ben születettek következnek 65. születésnapjukon érve el nyugdíjkorhatárukat.

Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idő szükséges. Minél hosszabb szolgálati idővel rendelkezünk azonban, annál magasabb lehet a nyugdíj összege.

Korhatár előtti lehetőség – „nők 40”

Életkortól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának megállapításához szükséges jogosultsági idővel rendelkezik.

Attól a naptól kezdve, amikor ez a jogosultsági idő megszerzésre került, bármikor dönthet úgy a hölgy, hogy igénybe veszi ezt a kedvezményes nyugellátást.

A közalkalmazotti, és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonulásra tekintettel

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti szabályrendszere jelentősen eltér a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályrendszerétől, annál sokkal kötöttebb. Ugyanez mondható el a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: T.) szabályrendszeréről is.

A Kjt. 25.§ (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető többek között közös megegyezéssel, lemondással, felmentéssel.

A T. 46.§ (2) bekezdése ugyanígy rendelkezik.

A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó jogviszony megszüntetés szempontjából fenti három jogviszony megszüntetési módnak van gyakorlati jelentősége.

A jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

A Kjt. 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint közös megegyezéssel megszüntethető a közalkalmazotti jogviszony.

A T. 46.§ (2) bekezdés b) pontja ugyanígy rendelkezik a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésére nézve.

A közös megegyezés mindkét esetben érvényesülhet, a felek bármilyen időpontra, akár azonnal is, meghatározhatják a jogviszony megszűnésének napját.

Ebben az esetben azonban természetesen felmentési idő és végkielégítés sincs, de ha fontos, hogy már a nyugdíjkorhatár elérésekor befejezhesse a munkát a pedagógus, ez a megoldás is választható.

A leggyakoribb kérés: a jogviszony megszüntetése felmentéssel

A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személyek a legtöbb esetben felmentéssel szeretnék megszüntetni jogviszonyukat nyugdíjba vonuláskor.

Eltérő szabállyal találkozunk azonban a Kjt-ben a felmentés kérdésénél a nyugdíjkorhatár betöltéséhez, illetve a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevételéhez kapcsolódóan.

Nem változik ez a helyzet a T. szabályozásában sem.

Nyugdíjba vonulás a korhatár betöltésekor

A közalkalmazotti jogviszonynál – eltérően az Mt. által szabályozott területtől –
a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok.

A Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.

A T. 49.§ (1) bekezdés e) pontja szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel megszüntethető, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül.

Nyugdíjasnak minősül mindkét jogviszony vonatkozásában az érintett, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).

Eltérés a két jogviszony esetében az, hogy a T. a Kjt-től eltérően nem határozza meg a nyugdíjasnak minősülés időpontját. A gyakorlatban azonban ez nem jelent nagy különbséget, mert az érintett személy legkorábban a korhatár betöltésétől tekinthető nyugdíj jogosultnak. A Kjt. szerint ez az időpont már a felmentés közlésekor is betöltésre kerülhet, nem csak később, a felmentési idő kezdetekor.

Korábbi lehetőség: „Nők 40”

Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést a 30. § (4) bekezdésben arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében.

A rendelkezés szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges negyven év jogosultsági idő feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.

A jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. (l: Kjt. 30.§ (5) bekezdését)

Ugyanígy szabályoz a T. 49.§ (2) bekezdése is, ebben a kérdésben semmilyen változás nincs.

A felmentési idő

A felmentési idő mindkét jogszabály szerint legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg.

E két időpont között a felmentési idő hossza a jogviszonyban töltött időszak hosszától függ.

A felmentési idő hatvan napos időtartama öt év jogviszony esetén kezd növekedni egy hónappal.

A hatvan napos felmentési idő a jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot.

A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól. (lásd: a Kjt. 33.§ (3) bekezdését)

Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.

Ugyanígy rendelkezik a T. 52.§ (7) bekezdése is.

Mikor kezdődik a felmentési idő?

Nagyon lényeges dolog, hogy a közalkalmazotti jogviszony nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó felmentéssel történő megszüntetése esetében a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján kívánja meg a Kjt. a nyugdíjasnak minősülést, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését.

Bár van egy kis eltérés ettől a T. rendelkezéseinél, de a végeredmény ugyanaz lesz,

mindkét esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíjba vonulás mégis halasztódik egy kicsit, mert az csak a felmentési idő leteltekor következik be.

A felmentési idő pedig általában a maximális hosszúságú ezekben az esetekben, azaz nyolc hónap.

Még sincs hátrány, mert jogosult lesz az érintett nyugdíjnövelésre a korhatár betöltését követően a nyugdíj megállapítása nélkül szerzett szolgálati idő alapján.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 21.§ (2) bekezdése szerint, aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden harminc naptári nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. (például a nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdődő nyolc hónapos felmentési idő esetén négy százalékos nyugdíjnövelés szerezhető).

Ha a nyugdíjba vonulás bármilyen oknál fogva ennél az időpontnál, a felmentési idő letelténél sürgősebb, közös megegyezés, végső megoldásként a jogviszonyról történő lemondás jöhet számításba, ez utóbbi esetben azonban a lemondási idővel számolnunk kell.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

Méltányossági lehetőségek nyugellátásoknál

A társadalombiztosítási ellátások területén mind az egészségbiztosítás, mind a nyugellátások körében lehetőséget biztosít a jogszabály méltányosságból történő intézkedésre. A nyugellátások területén meghatározott feltételek fennállása esetén kivételes méltányosságból a nyugdíj összegének felemelésére, nyugdíj megállapítására és egyszeri segély nyújtására van mód.

2024. február 26.

2024-ben is márciusban kezdődik a külföldön élő nyugdíjasok éves adategyeztetése

Minden év márciusában kerül sor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 76.§-ában előírtak szerint az évenkénti adategyeztetési eljárás lefolytatására a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal. Az egyeztetés már kétféle módon történhet.

2024. február 22.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj

A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.