Hol a legjobb nyugdíjasnak lenni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sorba állították a világ országait aszerint, hogy hol a legjobb nyugdíjasnak lenni. Kik a csúcstartók, és hol áll Magyarország? Az előrejelzések kétségbe vonják, hogy a most élmezőnyben lévő országok mindig ilyen színvonalon tudják majd eltartani a nyugdíjasaikat – derül ki a Nyugdijbiztositas.com elemzéséből.


A Natixis Global Management 43 országot rangsorolt aszerint, hogy hol a legjobb nyugdíjasnak lenni. Ezt a Globális Nyugdíj Index nevű jelzőszám segítségével tették meg, ami 18 teljesítménymutató eredményét összesíti. A lista készítői szerint a boldog időskor az anyagi biztonságon, a minőségi megtakarítási programok meglétén, az egészségügyi szolgáltatások rendelkezésre állásán és a kulturált, biztonságos lakókörnyezeten múlik.

Ezek alapján így alakult a 10 legjobban teljesítő ország rangsora:

1. Norvégia

2. Svájc

3. Izland

4. Svédország

5. Új-Zéland

6. Ausztrália

7. Németország

8. Dánia

9. Hollandia

10. Luxemburg

Magyarország a 30. helyezést érte el a 43-ból. Többek között Szlovákia, Szlovénia, Ausztria és Lengyelország is megelőztek minket. A HelpAge International nevű civil szervezet is időről időre összeállít egy listát, a Global AgeWatch Indexet, amely szintén az idősek helyzete alapján rangsorolja a világ országait. Legutóbb, 2015-ben 96 ország adatait összesítették – Magyarország ezen a listán 39. lett.

Az első tíz helyen főként jóléti államok szerepelnek, nekik általában erős a szociális programjuk. Ettől függetlenül az itt élők nem kizárólag az államra támaszkodnak, jelentős az öngondoskodás. Új-Zélandon és Ausztráliában ráadásul egyenesen kötelező privát nyugdíjcélú megtakarítást fenntartani.

Norvégia és Svájc kivételével minimum 65 év lesz a nyugdíjkorhatár a következő években – sok helyen már most is ennyi –, de a 67–70 éves korhatár bevezetése is tervben van például Németországban és Izlandon. Hollandiában 2024-től mindig az aktuális születéskor várható élettartamhoz tervezik kötni a nyugdíjkorhatárt. Vagyis még a nyugati, jóléti államok is kénytelenek egyre szűkíteni a nyugdíjra jogosultak körét, hogy kevesebb ideig kelljen nyugellátást folyósítaniuk.

Világszintű nyugdíjkatasztrófa közeleg

„Érthető módon egyre nagyobb problémát okoznak a nyugdíjkifizetések világszerte, mivel Európa és Észak-Amerika 20-25%-a 60 év feletti. 1961-ben csak 12% volt ez az arány. Az előrejelzések szerint 30 év múlva a nyugati társadalom 30-40%-a nyugdíjas korú lesz, ami hatalmas krízist okozhat az országok költségvetésében.” – mondta el Sebestyén András, a Nyugdijbiztositas.com szakértője.

A világ vezető gazdaságai már most is úsznak az adósságban a nyugdíjkifizetések miatt – állítja a Világgazdasági Fórum (WEF). Az USA, Kanada, az Egyesült Királyság, Hollandia, Japán és Ausztrália óriási nyugdíjdeficittel küzd, de Kína és India sem áll jól. 2015-ben összesen 67 000 milliárd dollárnyi adósságot halmoztak fel ezek az országok az idősek ellátása miatt. Ha minden a mostani tempóban halad tovább, akkor 30 év múlva ez a nyugdíjdeficit túllépné a 428 000 milliárd dollárt. Ez nagyobb összeg lenne, mint a világgazdaság akkori mérete, vagyis a világ országai kénytelenek lesznek változtatni, hogy elkerüljék a katasztrófát. Ennyi nyugdíjat egyszerűen képtelenek lesznek kifizetni.

A problémát az okozza a nyugati világban, hogy megnőtt a születéskor várható élettartam, viszont kevesebb gyermek születik, mint régen. Tehát az idősek aránya egyre nő, míg a fiataloké csökken, és elöregedik a társadalom. Az 1947-ben születettek várható élettartama 85 év volt, ami már így is javulás a korábban megszokotthoz képest. Mindezt köszönhetjük az orvostudomány és a gyógyszeripar fejlődésének, illetve a jobb életkörülményeknek. A fejlődés azonban nem állt meg: a 10 éve, vagyis 2007-ben születettek várható élettartama 103 év.

100 évig fogunk élni, de miből?

A kaliforniai Berkeley Egyetem és a német Max Planck Intézet előrejelzése szerint a 2007-ben született gyermekek fele megérheti a 104 éves kort az USA-ban, 102-t Németországban és a 107-et Japánban. Ők valószínűleg elmondhatják majd magukról, hogy éltek a 22. században, mert a becslés szerint a korosztályuk fele megéri a 2100-as évet.

A WEF szakértői szerint egy embernek az éves bevételének 10-15%-át el kellene tennie nyugdíjra. Bár a világ nyugdíjvagyonának 50%-a már privát megtakarításokból áll, még mindig van hova fejlődni. A megtakarítók jelentős része az éves bevételük 5%-át teszi csak félre, ami hamis biztonságérzetet kelthet bennük, mert ennyi megtakarítás valószínűleg kevés lesz az életszínvonaluk fenntartásához. A probléma tehát főként az, hogy még a megtakarítók sem mindig tudják, mennyit kellene félretenniük nyugdíjra, mert azzal sincsenek tisztában, hogy várhatóan milyen sokáig fognak élni.

Így áll a helyzet Magyarországon

A KSH adatai szerint egy magyar ember átlagosan 7-13 évet tölt el nyugdíjasként. Mivel a most születők akár 100 évig is élhetnek, a születéskor várható élettartam szinte biztos, hogy 80 év fölé megy 2050-re férfiak és nők esetén is. Ahogy a nyugati államoknál, úgy nálunk is gondot okozhat ez a demográfiai folyamat, mivel minden szülőképes nőnek eggyel több gyereket kellene szülnie a helyzet normalizálásához. Közben az öregségi nyugdíjakra már így is közel kétszer annyit költ az ország, mint az egész egészségügyre. A 2018. évi központi költségvetési tervezet 2900 milliárd forintot irányzott elő nyugdíjakra.

Nálunk az aktív népesség körülbelül 30%-a takarít meg nyugdíjcéllal, és ebben a magyar állam is szerepet vállal: évente akár 100-150 ezer forintos SZJA-jóváírást is lehetővé tesznek a megtakarítóknak. Az MNB rendszeresen közzéteszi, hányan élnek ezekkel a privát nyugdíjcélú megoldásokkal. Az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik legrégebbi megtakarítási forma ezen a területen. Már több mint 1,1 millió pénztári tag van az országban, akik 1500 milliárd forint körüli összeget halmoztak fel eddig nyugdíjcélú megtakarításként. Havi átlagban 3000 forintot fizetnek be a tagok, ami aligha oldja meg az időskori elszegényedést.

[htmlbox Tb_Kommentár]

Egyre népszerűbb egy másik típus, a nyugdíjbiztosítás, amely három és fél éve indult hazánkban, és már több mint 194 000 darab nyugdíjbiztosítási szerződést kötöttek az emberek. Az így félretett pénz körülbelül 1,5 milliárd forintnak felel meg. A 2006-ban indult, erősen tőzsdeközpontú Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) népszerűsége csökkenőben van, bár ez a megoldás sosem szólított meg széles tömegeket. Jelenleg nagyjából 125 ezer ember takarékoskodik NYESZ-szel, havonta átlagosan 37 ezer forint értékben.

 

Gyarapodnak a megtakarítások, csak kérdés, hogy eleget tesznek-e félre az emberek. „Havonta átlagosan 17 ezer forintot takarítanak meg azok, akik a nyugdíjbiztosítást választották” – tájékoztat a Nyugdijbiztositas.com pénzügyi tanácsadója, aki szerint több szempontot is fel kell mérni annak megállapításakor, hogy mennyi pénzre lesz majd szüksége egy nyugdíjasnak.

 

„Nem mindegy, milyen jövőbeli életszínvonalat szeretnének fenntartani a megtakarítók, illetve hogy a munkáltatójuk mekkora szerepet vállal a nyugdíjtőke megalapozásában. A nyugdíj céljából megtakarító magyaroknak 45 éves koruk előtt ritkán jut eszükbe, hogy félretegyenek az időskorukra. Így mindössze 20 évük marad a nyugdíj-kiegészítés összegyűjtésére, miközben még legalább ennyi évet élhetnek nyugdíjasként. A szűkös időkeret miatt kiemelten fontos, hogy megfelelő megtakarítási formát válasszanak, és jól fektessék be a pénzüket” – tette hozzá Sebestyén András, a Nyugdijbiztositas.com szakértője.

——————-

Forrás: MNB, WEF, Országgyűlés, GRANTIS

 

https://ngam.natixis.com/us/resources/2017-global-retirement-index

 

https://www.weforum.org/press/2017/05/global-pension-timebomb-funding-gap-set-to-dwarf-world-gdp

 

http://www3.weforum.org/docs/WEF_White_Paper_We_Will_Live_to_100.pdf

 

http://nyugdijbiztositas.com/3-abra-ami-elorevetiti-a-kozelgo-nyugdijkatasztrofat

 

http://www.parlament.hu/irom40/15381/15381.pdf

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Varga Mihály: nőtt a nyugdíjak vásárlóereje

Nőtt a nyugdíjak vásárlóereje 2010-hez képest, a gazdasági növekedésből jelentős összeget fordítottak a nyugdíjasok támogatására – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés Népjóléti Bizottságában szerdán Budapesten.

2024. október 7.

Lehet-e szolgálati időt szerezni felsőfokú tanulmányok idejére?

A szolgálati idő elsősorban keresőtevékenységgel szerzett biztosítási jogviszony alapján keletkezik. De vajon van-e mód arra, hogy akkor is szerezzünk szolgálati időt, amikor nincs biztosítási jogviszonyunk, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytatunk? Van. Ismertetjük a lehetőségeket.

2024. október 4.

Mi lesz a nyugdíjakkal Magyarországon? Célkeresztben a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjkorhatár

2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. A Portfolio.hu véleménycikke.