Hasznos információk a „nők 40” kedvezményes nyugellátásához- nagymamák számára
Nemcsak anyaként, hanem nagymamaként is szerezhető jogosultsági idő a kedvezményes nyugellátáshoz.
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ismertetjük a nyugdíjszámítás folyamatát, elmondjuk, mi a nettósítás, a valorizálás, a degresszió, és mit érdemes tudni még ezeken kívül.
Releváns jogszabály:
– 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról |
A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk.
Nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek, jövedelmek
Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket kell figyelembe venni.
(2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulék foglalja magában a nyugdíjjárulékot is.)
A nyugdíjszámítás folyamata a következő:
1. Nettósítás
Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre. a nyugdíj összegénél.
A nettósítás két lépcsőben történik.
Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.
A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.
2. Valorizálás – itt számítanak az új 2024-es mutatók
A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már több, mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba például egy 1988-ban kifizetett munkabért egy 2022-ben elért jövedelemmel.
A szükséges kiegyenlítést, szintre hozást az ún. valorizációval lehet elérni.
A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapulvételével.
A szorzószámok közzététele március hónapban történik, a 2024. márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerülnek kihirdetésre.
A 2024. január 1-jétől benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra, az ellátás végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító jogszabály hatálybalépését követő tizenöt napon belül kerül kiszámításra.
3. Degresszió – sávozás
Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.
Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmeknek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.
A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, 2024-ben is, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,
4. Szolgálati idő szerinti mérték
Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.
A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.
Néhány kiemelés a táblázatból:
Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege.
25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.
Ezt is jó tudni
Az öregségi nyugdíjat nem kell feltétlenül, azonnal igénybe venni a nyugdíj korhatár betöltésekor, ez csak a legkorábbi lehetőség, de nem kötelezettség. Annak a döntésnek ugyanis, ha a nyugdíj jogosultságot már megszerzett személy a korhatár betöltését követően tovább dolgozik a nyugdíj megállapítása nélkül, a nyugdíj összegét növelő hatása van.
A Tny. 21.§ (2) bekezdése szerint, aki betöltötte az öregségi nyugdíj korhatárát, rendelkezik húsz év szolgálati idővel, és a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc napra további szolgálati időt szerez, nyugdíj növelésben részesül, melynek mértéke minden harminc nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.
Ezzel a növelési kedvezménnyel a „nők 40” nyugellátását igénybe vevő hölgyek azért nem élhetnek, mert ők a korhatár betöltése előtt veszik igénybe a nyugellátást.
Nemcsak anyaként, hanem nagymamaként is szerezhető jogosultsági idő a kedvezményes nyugellátáshoz.
A megőrzendő dokumentumok köre idén bővült a foglalkoztatási igazolásokkal. Ismertetünk minden részletet.
A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati időt megállapodással is lehet szerezni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!