Méltányossági lehetőségek nyugellátásoknál

A társadalombiztosítási ellátások területén mind az egészségbiztosítás, mind a nyugellátások körében lehetőséget biztosít a jogszabály méltányosságból történő intézkedésre. A nyugellátások területén meghatározott feltételek fennállása esetén kivételes méltányosságból a nyugdíj összegének felemelésére, nyugdíj megállapítására és egyszeri segély nyújtására van mód.

Releváns jogszabályok: – 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Nyugdíjemelés

Sokféle okból lehet alacsony összegű egy nyugellátás.

Egyik ilyen ok lehet a rövid szolgálati idő, mivel a szolgálati idő hossza jelentős hatással van a nyugdíj összegére. Másik ok lehet a nyugdíj alapjául szolgáló kereset nagyságrendje. Az sem közömbös a nyugdíj összegénél, hogy mikor történt a nyugdíjba vonulás, mert az adott évben alkalmazandó, esetlegesen alacsony valorizációs szorzószámok, – azaz a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez szintre hozó, igazító számok – is meghatározó hatással vannak az ellátás összegére.

Jó tudni, hogy lehetőség van az alacsony összegű nyugellátások összegének kivételes méltányosságból történő emelésére, amely a következők szerint történhet.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 66.§-ában meghatározottak szerint kérelemre kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető.

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 120.000 forintot.

A kivételes nyugellátás emelésénél előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki hosszú szolgálati idővel rendelkezik (férfi harmincöt évnél, nő harminc évnél hosszabb szolgálati idővel), a 70 éven felüli személyeket, továbbá aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelt, és azt a személyt, aki még nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben.

A kérelem benyújtásánál a kérelmezőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a fentiekhez kapcsolódó adatok megadásra kerüljenek.

A kivételes nyugellátás-emelés háromévenként lehetséges.

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított három év még nem telt el.

A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább 3.000 forint, legfeljebb 8.000 forint.

Egyszeri segély

Segítség lehet nehéz élethelyzetben a nyugdíjas személy részére adható egyszeri segély is.

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

• a 100.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
• a 120.000 forintot a fent nem említett esetben.

Egyszeri segély évente egyszer engedélyezhető.

Az egyszeri segély összege legalább 15.000 forint, legfeljebb 50.000 forint.

A nyugellátás összegének kivételes méltányosságból történő megemelése, illetve az egyszeri segély iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

A kérelemhez mellékelni kell a kérelmet megalapozó dokumentumokat (pl. gyógyszerköltségekre vonatkozó igazolások) is.

A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető, azaz az ügyfélkapun keresztül, ha az érintett személy rendelkezik az ennek használatához szükséges azonosító kóddal.

Rendkívül indokolt esetben a Magyar Államkincstár Központja állapíthat meg méltányosságból nyugdíj-emelést, egyszeri segélyt a Tny. végrehajtási rendeletének 72/B § (20) bekezdésében foglaltak szerint.

Nyugellátás megállapítása

Fentiek mellett kapcsolódik a méltányosságból engedélyezhető esetekhez a nyugellátás kivételes méltányosságból történő megállapítása is.

Ebben az esetben a nyugdíjra jogosító egyik feltétel (nyugdíjkorhatár betöltése) már teljesült, a szükséges mértékű szolgálati idő követelmény azonban nem.

Kivételes nyugellátás állapítható meg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére.

Nem részesülhet a lehetőségben, aki letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, meghatározott bentlakásos szociális intézményben él, illetve gyermekvédelmi otthont nyújtó ellátásban részesül, vagy javító intézetben van elhelyezve.

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével.

Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a hozzátartozói nyugellátáshoz meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető akkor is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép-, vagy felsőfokú intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

Megállapítható kivételes méltányosságból az árvaellátás akkor is, ha az árva huszonöt évesnél idősebb, de a huszonhetedik életévét még nem töltötte be, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat.

További kedvezmény, hogy abban az esetben, ha a tizenhat év alatti gyermek árvaellátás iránti kérelmét azért utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból indítja meg a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv.

---