Így számítják ki a nyugdíj összegét 2024-ben

Ismertetjük a nyugdíjszámítás folyamatát, elmondjuk, mi a nettósítás, a valorizálás, a degresszió, és mit érdemes tudni még ezeken kívül.

Releváns jogszabály: – 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk.

Nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek, jövedelmek

Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket kell figyelembe venni.

(2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulék foglalja magában a nyugdíjjárulékot is.)

A nyugdíjszámítás folyamata a következő:

1. Nettósítás

Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre. a nyugdíj összegénél.

A nettósítás két lépcsőben történik.

Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.

A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.

2. Valorizálás – itt számítanak az új 2024-es mutatók

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már több, mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba például egy 1988-ban kifizetett munkabért egy 2022-ben elért jövedelemmel.

A szükséges kiegyenlítést, szintre hozást az ún. valorizációval lehet elérni.

A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapulvételével.

A szorzószámok közzététele március hónapban történik, a 2024. márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerülnek kihirdetésre.

A 2024. január 1-jétől benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra, az ellátás végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító jogszabály hatálybalépését követő tizenöt napon belül kerül kiszámításra.

3. Degresszió – sávozás

Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.

Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmeknek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.

A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, 2024-ben is, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372.000 Ft-nál több,

• a 372.001 – 421.000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
• a 421.001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.

4. Szolgálati idő szerinti mérték

Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.

A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.

Néhány kiemelés a táblázatból:

Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege.

25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.

Ezt is jó tudni

Az öregségi nyugdíjat nem kell feltétlenül, azonnal igénybe venni a nyugdíj korhatár betöltésekor, ez csak a legkorábbi lehetőség, de nem kötelezettség. Annak a döntésnek ugyanis, ha a nyugdíj jogosultságot már megszerzett személy a korhatár betöltését követően tovább dolgozik a nyugdíj megállapítása nélkül, a nyugdíj összegét növelő hatása van.

A Tny. 21.§ (2) bekezdése szerint, aki betöltötte az öregségi nyugdíj korhatárát, rendelkezik húsz év szolgálati idővel, és a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc napra további szolgálati időt szerez, nyugdíj növelésben részesül, melynek mértéke minden harminc nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.

Ezzel a növelési kedvezménnyel a „nők 40” nyugellátását igénybe vevő hölgyek azért nem élhetnek, mert ők a korhatár betöltése előtt veszik igénybe a nyugellátást.

---