Járhat-e táppénz a megváltozott munkaképességűnek?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás folyósítása mellett végzett munka során is megbetegedhet a munkavállaló, vagy érheti üzemi baleset. Vajon kaphat-e táppénzt, baleseti táppénzt a megváltozott munkaképességű munkavállaló?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, a kérelem benyújtásakor tizenötödik életévét betöltött személy, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).

További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy

• a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy
  10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,

• keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,

• rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.

A megváltozott munkaképességű személy

• rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,

• rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.

 

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

A jelentős egészségromlással küzdő személyek nagy része megmaradt egészségi állapotával szeretne dolgozni nemcsak anyagi okokból, hanem sokszor az egészségi problémák könnyebb elviselése érdekében is.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy meghatározott feltételek szerint vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett.

Rokkantsági ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni.

Megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell érteni).

Rehabilitációs ellátás mellett 2016. április 30-ig legfeljebb heti húsz órás időtartamban lehetett dolgozni, ezt meghaladó időtartamú munkavégzés esetén az ellátás folyósítása szüneteltetésre került. Ez a szabály változott meg 2016. május 1-vel.

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

Az új szabályozás azonos módon teszi lehetővé a megváltozott munkaképességű személyek számára az ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységet mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülők vonatkozásában.

Természetesen a rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás folyósítása mellett végzett munka során is megbetegedhet a munkavállaló, vagy érheti üzemi baleset.

Felmerül a kérdés, kaphat-e táppénzt, baleseti táppénzt a megváltozott munkaképességű munkavállaló.

A kérdést az is előhozhatja, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül meghatározott ellátások nem vehetők igénybe másik egészségbiztosítási pénzbeli ellátással együtt.

A rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás jogosultsági szabályaiban találjuk a választ.

Az Mmtv. 10.§ (2) bekezdés c) pontja szerint meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást, ha az ellátásban részesülő más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt.

Az Mmtv. 13.§ (2) bekezdés b) pontja ugyanígy rendelkezik a rokkantsági ellátásban részesülő személy vonatkozásában.

Nincs tehát kizáró szabály a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai és a táppénz, baleseti táppénz együttes folyósítására nézve.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, a kérelem benyújtásakor tizenötödik életévét betöltött személy, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).

További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy

• a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy
  10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,

• keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,

• rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.

A megváltozott munkaképességű személy

• rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,

• rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.

 

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

A jelentős egészségromlással küzdő személyek nagy része megmaradt egészségi állapotával szeretne dolgozni nemcsak anyagi okokból, hanem sokszor az egészségi problémák könnyebb elviselése érdekében is.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy meghatározott feltételek szerint vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett.

Rokkantsági ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni.

Megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell érteni).

Rehabilitációs ellátás mellett 2016. április 30-ig legfeljebb heti húsz órás időtartamban lehetett dolgozni, ezt meghaladó időtartamú munkavégzés esetén az ellátás folyósítása szüneteltetésre került. Ez a szabály változott meg 2016. május 1-vel.

Az új szabályozás azonos módon teszi lehetővé a megváltozott munkaképességű személyek számára az ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységet mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülők vonatkozásában.

Természetesen a rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás folyósítása mellett végzett munka során is megbetegedhet a munkavállaló, vagy érheti üzemi baleset.

Felmerül a kérdés, kaphat-e táppénzt, baleseti táppénzt a megváltozott munkaképességű munkavállaló.

A kérdést az is előhozhatja, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül meghatározott ellátások nem vehetők igénybe másik egészségbiztosítási pénzbeli ellátással együtt.

A rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás jogosultsági szabályaiban találjuk a választ.

Az Mmtv. 10.§ (2) bekezdés c) pontja szerint meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást, ha az ellátásban részesülő más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt.

Az Mmtv. 13.§ (2) bekezdés b) pontja ugyanígy rendelkezik a rokkantsági ellátásban részesülő személy vonatkozásában.

Nincs tehát kizáró szabály a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai és a táppénz, baleseti táppénz együttes folyósítására nézve.

---