Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Amit a korhatár emelése nyomán a többletfoglalkoztatottságból nyer a gazdaság, azt a női korkedvezménnyel jelentős részben el is veszíti – írja a Napi.hu.
A kormány a múlt héten küldte meg Brüsszelnek a konvergenciaprogram aktualizált változatát, amelynek része egy tanulmány a nyugdíjrendszer és a foglalkoztatás összefüggéseiről – írja a Napi.hu.
E szerint a 1999-2013-as időszakban összességében több mint 4 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, elsősorban a nyugdíjrendszerben bekövetkezett változások miatt. A nyugdíjkorhatár emelése idén kezdődött meg, így a tavalyi 62 évről 2022-re fokozatosan 65 évre emelkedik a korhatár – az új korhatár először az 1957-ben születettekre vonatkozik. A kormány leszögezi: a reformok nyomán 2010-ről 2060-ra a nyugdíjkiadások a GDP 11,9 százalékáról mindössze 12,4 százalékára emelkednek, ami a hosszú távú nyugdíjkiadásokat nézve az egyik legjobb eredmény az Európai Unióban.
A korhatáremelés mellett az Orbán-kormány döntött a korhatár alatti nyugdíjak átalakításáról; új korhatár alatti nyugdíj már nem állapítható meg 2012 óta, a meglévő nyugdíjakat pedig átkeresztelték. Egyetlen kiskaput nyitott a kabinet a nők esetében – ők akkor is elmehetnek nyugdíjba korhatár előtt, ha megszerezték a 40 év szolgálati időt, amely a kedvezmények rendszere miatt nem minden esetben jelent 40 év tényleges munkaviszonyt.
A tanulmányból kiderül: amit a korhatár emelése nyomán a többletfoglalkoztatottságból nyer a gazdaság, azt a női korkedvezménnyel jelentős részben el is veszíti – legalábbis a 2018 utáni időszakban.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2012-es bevezetése óta a női kedvezménnyel több mint százezer nő élt – vagyis ennyien kerültek ki idő előtt a munkaerőpiacról.
További részleteket itt talál.
(Forrás: MTI)
