Így is lehet szolgálati időt szerezni
A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati időt megállapodással is lehet szerezni.
Ki jogosult orvosi ellátás itthon és külföldön?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idén többször módosult a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 16.§-a, amely az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét szabályozza. A törvénymódosítások a szociális szövetkezeti tagok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát rendezték, továbbá a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges változásokat vezették át a jogszabályon. Az Adó szaklap írása áttekinti, ki és milyen feltételekkel jogosult Magyarországon (és a magyar biztosított külföldön) egészségügyi szolgáltatásra.
Kik jogosultak és milyen feltételekkel egészségügyi szolgáltatásra?
Teljes körű egészségügyi szolgáltatásra minden Magyarországon biztosított személy jogosult függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi állampolgár. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben szabályozott igénybe vehető ellátásokat az arra jogosult személyek térítésmentesen vagy bizonyos térítés ellenében vehetik igénybe.
Biztosítottak:
- a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselői státuszt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
- a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
- a szövetkezet tagja, amennyiben a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját és a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
- az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és társas vállalkozó,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
- az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi (kivéve a saját jogú) nyugdíjast,
- a mezőgazdasági őstermelő a Tbj.-ben említett egyéb feltételekkel,
- alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíj-pénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása), ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
- biztosított továbbá az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.
Ha például a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgár Magyarországon dolgozik, és biztosítottnak minősül, akkor teljes körű egészségbiztosítási ellátásra jogosult. Ez azt jelenti, hogy aki biztosított, az állampolgárságára tekintet nélkül jogosult egészségügyi szolgáltatásra, táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, baleseti ellátásokra.
A biztosítottakon túl, azok a személyek jogosultak egészségügyi szolgáltatásra akik:
a) a biztosítás megszűnését követően, azaz passzív jogon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,
b) saját jogon nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,
c) mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,
d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,
e) bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban,
f) gyermekgondozási segélyben,
g) egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),
h) az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban
részesülnek.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosult továbbá:
i) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személy (például a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személy), illetve aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,
j) aki megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett, és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
k) aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát (2013. január 1-jétől a 29 400 forintot),
l) a kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
m) aki személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
n) a fogvatartott,
o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján szociálisan rászorult,
p) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
r) az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
s) nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,
t) hajléktalan (aki után az állam a központi költségvetésen keresztül megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot),
u) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
v) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül,
w) a szociális szövetkezetben a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát.
Az a)–k), továbbá o), s), u) és v) pont esetében – az i) pontban meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában részt vevő hallgató kivételével – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön.
Adó kódex csomag
Akiknek kötelezően fizetni kell az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságért
Azoknak a belföldinek minősülő személyeknek, akik nem biztosítottak, és nincs egyéb jogosultságuk sem, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük.
Belföldinek minősül a Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy, továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan személy.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség (havi 6660 forint, napi 222 forint) 2013-ban változatlanul fennáll, és azokat a belföldi személyeket terheli, akik biztosítottnak nem minősülnek, és egészségügyi szolgáltatásra más, az előzőekben ismertetett jogcímen sem jogosultak.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek be kell jelentkeznie az adóhatósághoz a ’T1011-es nyomtatványon (2013. évre vonatkozóan a 13T1011-es nyomtatványon) a változást követő 15 napon belül. Az adatlap feldolgozását követően az adóhatóság a befizetéshez szükséges csekkeket postázza. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.
Amennyiben a magánszemély a járulék fizetésére bejelentkezett, és ezt követően biztosítási jogviszony létesítése alapján jogosultságot szerez, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén azonban a magánszemélynek kell bejelenteni az adóhatósághoz, hogy a továbbiakban már nem kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ezt szintén a ’T1011-es nyomtatványon kell megtenni a változást követő 15 napon belül.
Adónap
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
A w) pontban említett tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet (tehát nem a tagnak kell a havi 6660 forint járulékot megfizetnie). A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezetnek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ez azt jelenti, hogy ha a tag, a tagi jogviszony szünetelése alatt nem lesz biztosított (és egyéb jogcímen sem lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra), akkor neki kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett.
Soltész Lászlóné az Adó szaklap 2013/16. számában megjelent cikkéből a fentieken túl kiderül, hogy kinek meddig tart az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága; külföldi személy mikor jogosult egészségügyi szolgáltatásra; mikor jogosult külföldön dolgozó belföldi személy magyarországi egészségügyi szolgáltatásra. Az Adó szaklap 2013/16. száma a Wolters Kluwer Kiadó webshopjában is megvásárolható.