Kinek jár a tartós ápolást végzők időskori támogatása?

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2018. szeptember 3.
Címkék: ,
Rovat:
Jó hír, hogy az Szt. módosításával 2018. január 1-től bevezetésre került a tartós ápolást végzők időskori támogatása. Az új ellátás nem minősül nyugellátásnak. Sok félreértés, téves ismeret van ezzel a viszonylag új lehetőséggel kapcsolatban – most eloszlatjuk őket.

Kétségtelen tény, hogy a beteg gyermek tartós személyes ápolása testileg, lelkileg nem kis feladat. Mivel az állandó felügyelet, ápolás, gondozás általában a munkavégzés akadályát jelenti, a kereső tevékenységből származó jövedelemszerzés helyébe szociális ellátásként az ápolási díj igénybevétele léphet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 40. §-a szerint az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerint ápolási díjra jogosult a nagykorú hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg tizennyolc év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

Ha az ápolást végző személy munkaviszonyban áll, részére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 131. §-a szerint a hozzátartozó személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.

Az ápolási díjból nyugdíjjárulék fizetése történik, így az ápolási díj időtartama szolgálati időt jelent a nyugdíjjogosultsághoz.

A nők negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugellátásánál jogosultsági időnek számít a nő beteg gyermeke ápolására tekintettel kapott ápolási díj időtartama.

A tartós ápolás azonban ezen kedvezmények ellenére általában az ápolást végző személy életútjára is hatással van, mivel munkavégzését, és keresete nagyságrendje révén későbbi öregségi nyugdíjösszegét érintheti.

Ezen a területen jó hír, hogy az Szt. új 44/A §-ával 2018. január 1-től bevezetésre került a tartós ápolást végzők időskori támogatása. Az új ellátás nem minősül nyugellátásnak.

Tartós ápolást végzők időskori támogatására az a személy jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, azaz öregségi nyugdíjban részesül, és nyugdíja megállapítását megelőzően legalább húsz éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, e tevékenysége alapján ápolási díjban részesült, mely ápolási díjon belül legalább egy éven át emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díjat kapott. Ha az ápolást végző személy részére az öregségi nyugdíj folyósítás nélkül kerül megállapításra (nyugdíjrögzítés) nem lesz jogosult tartós ápolást végzők időskori támogatására.

Nem állapítható meg az ellátás akkor sem, ha még csak nyugdíjelőleg kerül folyósításra.

Ha a húsz éves időtartam egy részében a szülő beteg gyermeke után nem ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásban, korábbi elnevezése szerint gyermekgondozási segélyben, rövid megnevezés szerint GYES-ben részesült, a GYES idejét, legfeljebb tíz éves időtartamban be lehet számítani a húsz éves ápolási, gondozási időszakhoz.

Mint ismeretes, a családtámogatási ellátásnak minősülő GYES tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén az általánosnál hosszabb ideig, legfeljebb a gyermek tíz éves koráig folyósítható.

Ezt az ellátást szokta követni az ápolási díj beteg gyermek ápolására tekintettel.

A tartós ápolást végzők időskori támogatása havonta ötvenezer forint.

Az ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától állapítható meg.

Az igény, ha a jogosultsági feltételek már ekkor is fennálltak, visszamenőleg hat hónapra is érvényesíthető.

A jogosultság kezdő hónapjára tekintettel is teljes összegben jár az ellátás.

Az ellátás iránti igény a kérelmező lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervhez nyújtható be az erre a célra rendszeresített adatlapon.

Az ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja azon a folyósítási törzsszámon, melyen a jogosult öregségi nyugdíja is folyósításra kerül. A folyósítás – azonosan a nyugdíjakkal- tárgyhó napra történik.


Kapcsolódó cikkek:


Nyugdíj: méltányossági lehetőségek 2019-ben
2019. április 24.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy ha a nyugdíj jogosultsághoz csak egy kicsi hiányzik, de a fennálló élethelyzet miatt nagyon fontos lenne, hogy a nyugdíj megállapításra kerüljön, van-e lehetőség az egyéni körülmények alapján kedvezmény nyújtására, méltányosság gyakorlására.

HIPA: utolsó lehetőség idén
2019. április 18.

Május 31. a helyi iparűzési adó bevallásának és befizetésének határideje is, érdemes figyelni arra, hogy idén utoljára lehet élni a 2018-ra még érvényesíthető, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességgel. A hipa megosztásánál pedig a telephelyek, székhelyek közötti adómegosztást kell pontosan megtervezni!

Nyugdíj: ezt kell tudni az adategyeztetési eljárásról
2019. április 16.

Időről időre felmerülnek kérdések a szolgálati idő rendezésével kapcsolatos adategyeztetési eljáráshoz kötődően, ahogy újabb és újabb korosztályok kapcsolódnak be az egyeztetés folyamatába. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási idő, járulékfizetési adatok és jogosultsági időszakok érintett személlyel történő egyeztetésére irányuló eljárás tovább folytatódik 2019-ben is.

Fizet-e járulékot a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló?
2019. április 10.

A 2019-es nyugdíjas foglalkoztatási kedvezmények kapcsán felmerül a kérdés, vonatkoznak-e a kedvezmények a rokkantsági ellátás mellett munkaviszonyban álló munkavállalókra, ami azért is érdekes kérdés, mert munkajogilag a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nyugdíjasnak minősül.